Sokkal régebbi lehet a madártollak eredete, mint azt eddig gondoltuk

Az eddig véltnél sokkal régebbi lehet a madártollak eredete egy hétfőn publikált tanulmány szerint, amiből kiderült, nem kizárható, hogy akár már 250 millió évvel ezelőtt kifejlődhettek az első tollak – írja az MTI.

A Nature Ecology & Evolution című folyóiratban publikált tanulmány a repülő őshüllők egyik rendjére, a pteroszauruszokra fókuszált: ezek a lényeg jelenlegi ismereteink szerint az első repülő gerincesek voltak, az pedig már korábban bebizonyosodott, hogy testüket szőrzetszerű kültakaró borította. 

A kutatás során 160-165 millió évvel ezelőtti jura időszakban élt két kistestű pteroszaurusz (Anurognathus) remek állapotban fennmaradt fosszíliáit vizsgálták meg, amelyek Kínában kerültek a felszínre. A mikroszkópos vizsgálatok során kiderült, hogy a tanulmányozott szálszerű filamentumok egy része a tollaknál megfigyelhető szétágazást mutat.

A fosszíliáknál összesen négy különböző, tollhoz hasonló képződményt azonosítottunk: pehelytollakat, külön álló filamentumokat, filamentumkötegeket és "bojtos" végű filamentumokat.

– mondta Baoju Csiang, a kutatás vezetője, míg Mike Benton a kutatás egyik brit munkatársa arra mutatott rá, hogy a felfedezés arra utal, hogy a pteroszauruszok leginkább egy denevérre hasonlíthattak.

A kutatók egyelőre nem biztosak abban, hogy valódi tollakról van-e szó, ahogy az sem egyértelmű, hogy pontosan mire használhatták őket az őslények. Nincs kizárva például az, hogy a testük hőszigetelésében játszott szerepet, de az is lehet, hogy az érzékelésben, vagy a repülés megkönnyítésében volt segítségükre. 

A fosszilis melanoszóma alapján egyébként azt is megállapították a kutatók, hogy a tollazat vörösesbarna volt, ebből kiindulva pedig lehetséges, hogy rejtőzködésre, vagy éppen figyelemfelhívásra használták a tollazatukat.

A kutatás eredményei azért kifejezetten fontosak, mert a pteroszauruszok a dinoszauruszok legközelebbi rokonai, közös ősük is van, a kutatás pedig nemcsak azt bizonyította be, hogy a pteroszauruszok rendelkeztek tollakkal, hanem arra is rámutatott, hogy

Ez utóbbi persze egyáltalán nem biztos, az sincs kizárva egyelőre, hogy a két fajnál egymástól függetlenül fejlődtek ki a tollak. Steve Brusatte, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusa egyébként azt mondta a kutatással kapcsolatban, hogy a következő lépés az lehet most a kutatók számára, hogy megpróbáljanak olyan őskrokodilt találni, aminek szintén voltak tollai.

Ez elsőre talán furcsán hangzik – főleg mert a tudósok korábban már sikertelenül próbálkoztak azzal, hogy tollakat növesszenek krokodilokra – de

• ezekben a hüllőkben érdekes módon megvannak ugyanazok a gének, amik a madaraknál a tollazat kifejlődéséért felelősek,
• a mostani felfedezés pedig arra utal, hogy szinte minden dinoszaurusznak, és közeli rokonaiknak is volt valamilyen tollazata,