Oktatókat kell kirúgni a megszorítások miatt az ELTE-n

2019-ben karonként 250 millió forint megtakarítást kell végrehajtania többek között létszámleépítéssel az ELTE Bölcsészettudományi (BTK) és a Természettudományi Karnának (TTK) – mondta a Magyar Időknek Sonkoly Gábor, a bölcsészkar dékánja. Azt, hogy a két kar súlyos anyagi gondokkal küzd, már hónapok óta lehet tudni, ugyanakkor korábban csak oktatói létszámstopról volt szó. 

A két alapkutatásokat is végző karnak annak ellenére kell végrehajtania a megszorítást, hogy a nyolckaros ELTE egészének nincsen hiánya. Az alapkutatás olyan műfaj, ami sehol a világon nem rentábilis rövid távon, ám nélküle nem igazán beszélhetünk érdemi tudományos haladásról. 

Elfogadtuk azt, hogy ez egy elkerülhetetlen lépés, már megvannak az elvek, amelyek alapján a létszámleépítést meg tudjuk tenni, ugyanakkor nagyon fontos, hogy legyen ebben a reformban jövőbe mutató irány is

– magyarázta a dékán a Magyar Időknek. Az egyetem szenátusa intézkedési terv elkészítésére és megvalósítására kötelezte a BTK-t és TTK-t a 2018. évi költségvetési egyensúly megtartásának érdekében.

Tehát azért, hogy ne csak a költségvetési mutató legyen az egyetlen szempont, abban maradtunk, hogy öt-hét százaléknál nem lehet több az elbocsátás. Ez az a maximális szám, amit el tudunk képzelni, mert rengeteg olyan szakunk van, ami nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európában is unikum

– mondta Sonkoly a tervezett elbocsátások kapcsán. Szerinte egyébként ettől függetlenül az EMMI oktatási államtitkársága is egyetért velük abban, hogy meg kell tartani az ország első karának minőségi oktatói állományát.

Más területeken is szükség lesz a nadrágszíj meghúzására a dékán szerint, a BTK-nak át kell majd adnia például bizonyos területeket. "Ez azt jelenti, hogy kiürítünk irodákat, előadótermeket, amelyet a kancellária hasznosít. Ez nézetem szerint azért problémás, mert az ELTE BTK a Trefort-kertben van, ami a Nemzeti Örökség Intézet által elismert történelmi emlékhely, a magyar felsőoktatás bölcsője, ahol maga Eötvös Loránd is oktatott, lakott, és a csillagvizsgálója is állt” – mondta. 

A beszélgetésben szóba került az egyetemi oktatók politikai semlegessége. Ez a téma azért került reflektorfénybe a közelmúltban, mert a 888.hu egy médiatanszékes előadás nyomán a "politizáló" liberális szellemiségű oktatók nyilvános feljelentésére, lejáratására hívta fel olvasóit. Sonkoly azt mondta, szerinte egy állami egyetemnek politikailag semlegesnek kell maradnia, ugyanakkor vannak olyan területek, ahol óhatatlanul szóba kerülhetnek aktuális politikai kérdések is, ilyen például a média vagy a kortárs történelem. 

Sonkoly beszélt arról is, készül a Bölcsészettudomány a 21. században című stratégia, amelynek igényét az oktatási kormányzat fogalmazta meg. Szerinte nagyon fontos, hogy nemzeti párbeszéd legyen arról, mit jelent ma a nemzeti kánon, kik tartoznak bele a nemzeti irodalmi, történelmi, nyelvi és néprajzi kánonba. Valamint arról is, "mi a bölcsészettudomány szerepe ma hazánkban, hogyan tud válaszokat találni a kortárs társadalmi igényekre a bölcsészettudomány". Az egyik ilyen fontos kérdéskör a nemzettudat – mondta, és hozzátette, hogy a stratégiai dokumentum arról is szól majd, mi Magyarország helye a világban.