Piroska
3 °C
3 °C

A levélnyíró hangyák rengeteg üvegházgázt termelnek

2019.01.02. 11:42
Több ezerszer is magasabb lehet a levélnyíró hangyák fészkeinek széndioxid- és nitrogénoxid-emissziója, mint a környező őserdő kibocsátása. Úgy tűnik hát, hogy az ökoszisztéma-átalakítás szükségszerűen környezetszennyezéssel jár.

Az éghajlatváltozás és a globális felmelegedés okozóiként általában csak az emberi tevékenységet szokás említeni, és nagyságrendjét tekintve ez jogos is. Ugyanakkor a jelentős környezeti átalakításokat végző (úgynevezett ökoszisztéma-mérnök) állatfajok esetenként az emberi léptéket elérő mértékben járulnak hozzá a globális felmelegedéshez.

A levélnyíró hangyák a közép- és dél-amerikai esőerdőben élnek, és olyan tömegesek, hogy az élőhely domináns növényevőinek számítanak. Nevüket onnan kapták, hogy feldarabolt növényi leveleket szállítanak a földbe vájt üregrendszerükbe. A növényeket nem eszik meg, hanem az általuk termesztett gombákat táplálják velük. A gombák lebontják a növényeket, a lebontó folyamatok során pedig széndioxidot, nitrogénoxidokat és még egy sor anyagot termelnek. A hangyák végül a gombákat fogyasztják el.

E folyamat köztudott volt eddig is, de még csak nagyságrendileg sem sejthette senki, hogy a gombatermesztés során mennyi üvegházhatású gáz jut az atmoszférába. Ezért Fiona Soper és munkatársai a Montanai Egyetemről 22, levélnyíró hangyák által épített hulladékhalom nitrogénoxid-kibocsátását mérték meg. A hangyák ugyanis nemcsak szervezetten szállítják a föld alatti fészekbe a gombák táplálásához szükséges növényeket, de a hulladékot (rothadó leveleket, elhalt gombákat és hangyákat) is ugyanilyen precizitással távolítják el a földalatti kamrákból, és viszik fel a felszínre. E szemétkupacokon megtelepedő baktériumok aztán további gázokat szabadítanak föl.

A Proceedings of the Royal Society B folyóiratban ma megjelent tanulmány megállapításai szerint e hulladékhalmok nitrogénoxid-kibocsátása több mint három nagyságrenddel meghaladja az esőerdő átlagos emisszióját, és évente 350 gramm nitrogénoxidot bocsátanak ki hektáronként. Ez az érték eléri több ember alkotta ipari létesítmény, például a szennyvízkezelő telepek emisszióját.

Néhány hete egy másik kutatócsoport a levélnyíróhangya-fészkek széndioxid-kibocsátását mérte meg. Az eredmények hasonlók voltak ott is: a föld alatti alagutak szellőzőnyílásainál tízezerszer-százezerszer magasabb volt az emittált széndioxid koncentrációja, mint az esőerdő egyéb pontjain.

Senki sem állítja, hogy a Föld éghajlata a levélnyíró hangyák miatt alakul át, de az eredmények arra mutatnak, hogy az állatok közreműködése sem lebecsülendő. Már csak azért sem, mert a levélnyíró hangyák intenzíven terjednek szerte Latin-Amerikában. Az esőerdőt felváltó növényültetvényeken már most is a fő állati kártevőnek számítanak, és az éghajlatváltozás is nekik kedvező módon alakítja át az ökoszisztémát.

 Forrás: New Scientist, Phys.org

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!