Piroska
3 °C
3 °C

Kigördült a Hold túloldalán a kínai űrrover

2019.01.03. 20:48

Mint azt fél napja megírtuk, leszállt a Hold Földről nem látható túloldalán a Csang'o-4 kínai űrszonda. A kínai űrkutatási hivatal december 8-án útnak indított szondája magyar idő szerint hajnali 3 óra 26 perckor landolt. A Csang'o–4 azóta rendben küldi a jeleket, sőt a kínai űrügynökség tájékoztatása szerint már a küldetés roverje is kigördült leszálló egységből. A jármű magyar idő szerint délután 15:22-kor gurult a Hold felszínére, erről a hivatal egy képet is közölt:

cnsa

A rover – amely az öt évvel ezelőtt az égitestre juttatott kínai holdjáró, a Jáde Nyúl utódjának tekinthető – napenergiával működik, hat keréken halad, és a tervek szerint három hónapig fogja kutatni a Holdat. Ugyanakkor, mivel a kínai mérnökök jelentősen továbbfejlesztették a Jáde Nyulat, titkon abban reménykednek, hogy a rover üzemideje akár években lesz mérhető.

A fenti kép már önmagában is megkapó, de a napokban bizonyára várható még több hasonló a Jáde Nyúl 2-től. Sőt, már mozgókép is elérhető a küldetésről, a leszálló egység így rögzítette a hajnali landolást:

A manőver jóval nehezebb volt, mint a 2013-as küldetésben. Akkor az előző kínai űrszonda, a Csang'o-3 a Hold Föld felé eső oldalára érkezett, most viszont a Csang'o-4 a Hold túlsó oldalán, a Déli-sarki Aitken medencében, azon belül is a 10 kilométer magas hegyekkel övezett, Von Kármán-kráterben landolt. A kráter Kármán Tódor magyar származású világhírű fizikus, a rakétatechnika és az űrhajózás egyik úttörője emlékét őrzi.

A Hold túlsó oldalán lévő űreszközökkel csak úgy lehet folyamatos rádiókapcsolatot tartani, ha egy átjátszó mesterséges holdat telepítenek a Hold körüli pályára. A kapcsolattartást a júniusban pályára állított Csüecsiao (Szarka-híd) műhold biztosítja.  A szondának több tudományos feladata lesz: segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek majd, vizsgálni fogják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat.  

A kínai holdkutatási program nemzetközi együttműködésben valósul meg. A misszió négy tudományos programjának műszereit holland, német, svéd és szaúd-arábiai kutatók fejlesztették. A kínai Hold-program Csang'o kínai istennőről kapta a nevét, aki az ősi legenda szerint évezredekig élt a Holdon.

A tervek szerint Kína jövőre indítja útnak a Holdra a Csang'o-5 űrszondát, amely majd a Holdról vett mintákkal tér haza küldetéséből.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!