Timót, Xénia
-4 °C
3 °C

Német vezetéssel elindul az eddigi legnagyobb expedíció az Északi-sarkra

2019.01.11. 20:18

Német vezetéssel minden idők legnagyobb kutatóexpedíciója indul szeptemberben az Északi-sarkra, hogy egy jégtörőhajóval, amely egy éven át a zajló jéggel együtt sodródik majd, a klímaváltozást vizsgálja a világ leggyorsabb ütemben melegedő, de ebből a szempontból eddig alig kutatott térségében - írja az MTI.  

A Mosaic nevű mamutexpedícióban 17 ország 600 kutatója vesz részt hosszabb-rövidebb ideig. Az óriásprojektbe besegítenek más jégtörők, repülőgépek és helikopterek is.

A 120 millió eurós (38,5 milliárd forint) expedíció központi eleme a Polarstern nevű német jégtörő lesz, amely a sarkvidéket 125 évvel ezelőtt bejáró Fridtjof Nansen norvég sarkkutató Fram nevű hajójához hasonlóan a jégtáblák közé zártan, a zajló jéggel együtt, egy nagy és öreg, több kilométer széles jégtáblához rögzítve sodródik a térségben. 

Nansen hajójától eltérően azonban a Polarstern nem lesz magára hagyva, az expedíció induló és záró szakaszában más jégtörők fogják ellátni üzemanyaggal és friss élelmiszerrel. Bár a hajócsavar az idő legnagyobb részében állni fog, a hajómotor be lesz kapcsolva, hogy hővel és elektromos árammal lássa el a legénységet.

Az expedíció célja, hogy jobban megismerjék, az Északi-sarkvidék milyen befolyást gyakorol a globális éghajlatra. Az Arktisz a klímaváltozások korai barométerének számít, az elmúlt évtizedekben a Föld minden más térségénél gyorsabb felmelegedésen ment át. Az indulást azért tervezik szeptemberre, mert a sarkvidék középső vidéke február és június között gyakorlatilag járhatatlan, túl vastag a jég a jégtörők számára. 

A Polarstern előbb végighalad a norvég, majd a szibériai partok mentén, és irányt vesz a jégmező belsejébe, az Északi-sarkhoz. Célba érve a legénységnek két hete lesz arra, hogy felépítsen egy tábort a jégen, ez idő alatt napi négy órán át lesz világos, október közepétől már teljes sötétség borul a tájra. Több állomáson is méréseket végeznek a tengervízben, a jégben és a légkörben. Olyan sok mérőállomást létesítenek, amire még nem volt példa. 

Jelenleg az előkészületek folynak, például vészterveket dolgoznak ki arra az esetre, ha szétszakadna egy jégtábla, amikor éppen kutatók tartózkodnak rajta. Veszélyt jelenthetnek a jegesmedvék is, fegyveres őrök vigyáznak majd a szakemberekre, hogy biztonságban végezhessék a munkájukat. Az őrök dolgát a köd is nehezíteni fogja.

Időközben lánctalpasokkal leszállópályát alakítanak ki a jégen az ellátmányt szállító repülőgépek számára, az első repülő landolását 2020 áprilisára tervezik. Ha nem sikerül stabil leszállópályát építeni, nagy távolságra képes helikoptereket vetnek be. A tábor és a leszállópálya együttes kialakítására azért lesz lehetőség, mert a jég a jégtörővel együtt déli irányba fog sodródni. 

Az együttsodródás 2020 júniusáig fog tartani, amikor megindul az olvadás, és a Polarstern valahol Grönland és a Spitzbergák között kiszabadul a jég fogságából. Ezt követően indul a begyűjtött rengeteg adat kiértékelése.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!