Alfréd
-7 °C
2 °C

A barátok segítenek átmenni a szigorlaton

DBZOL20190109005
2019.01.18. 09:45
Azt gondolhatnánk, hogy az az egyetemista lesz a legsikeresebb a vizsgákon, aki csak otthon ül, és a könyveket bújja. Persze mindenki más, de a Svájci Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) magyar kutatók részvételével végzett vizsgálata kimutatta, hogy a tanulmányi sikerességben legalább ekkora szerepük van a hallgatók között kialakuló informális hálózatoknak is.

Bár sokaknak talán más emlékei maradtak a kollégiumi évekből, a barátok nemcsak negatívan hathatnak az egyetemisták tanulmányi előmenetelére. Ellenkezőleg, derül ki a Boda Zsófia és Vörös András – a Magyar Tudományos Akadémia számítógépes társadalomtudományi kutatócsoportjának (MTA RECENS) korábbi tagjai – részvételével működő zürichi kutatócsoport tanulmányából. Az informális társas hálózatokból, a barátságokból kifejlődő tanulócsoportok nagyban megnövelik annak esélyét, hogy az első év végén a hallgatók sikeresen vegyék az évfolyamtársaikat megtizedelő szóróvizsgát. „Igencsak meglepő, hogy a hallgatók között létrejött hálózat és a közösségbe való integráltságuk mértéke milyen alapvetően meghatározza a tanulmányi eredményeiket” - idézi Christoph Stadtfeldet, az ETH Zürich társas hálózatokat kutató professzorát az egyetem honlapja.

A hálózatkutatókból és szociológusokból álló csoport 226 elsőéves egyetemi hallgatót vizsgált attól a pillanattól kezdve, hogy a tanév elején megkezdték tanulmányaikat. Összesen 9266 informális kapcsolatot rögzítettek a hallgatók között, majd az adatokat hagyományos, illetve a dinamikus hálózatok elemzésére kifejlesztett statisztikai módszerekkel elemezték. Ez a metódus lehetőséget teremtett arra, hogy megvizsgálják, a hallgatók között létrejött hálózat, vagyis az emberi kapcsolatok milyen mértékben befolyásolták a tanulmányi teljesítményt.

„Az év során többször megkerestük a hallgatókat, és egy online kérdőív segítségével az egymással kialakított kapcsolataikról, családi hátterükről, motivációikról és tanulási szokásaikról kérdeztük őket” - nyilatkozta lapunknak Vörös András, az ETH Zürich posztdoktor kutatója, a tanulmány egyik szerzője. Az eredményekből az derült ki, hogy a vizsgák sikeres teljesítése nem csak a tanulással töltött időtől függ.

A csoportosan tanuló hallgatók általában sikeresebbek voltak magányos farkas társaiknál, közülük kevesebben buktak meg az év végi szigorlaton.

Az együtt tanuló közösségek pedig sokszor a spontán létrejött barátságokból fejlődnek ki (és nem fordítva). Vörös András szerint ez azzal magyarázható, hogy a sikeres közös tanuláshoz egymás iránti elkötelezettségre is szükség van.

Ha olyanok tanulnak együtt, akik a tananyag eltérő területeit ismerik jobban, hatékonyan tudják egymást segíteni. De az együtt tanulás a motiváció fenntartásában is fontos lehet, hiszen ezáltal a barátok képesek lehetnek fenntartani társaik eltökéltségét.

Ez furcsán hathat, hiszen más vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a túlzott társasági élet, a bulizás éppenséggel elvonja a diákok figyelmét a tanulásról. A kutató szerint a barátoknak ezzel ellentétes hatásuk is lehet.

„A barátok kétségtelenül hathatnak figyelemelterelő tényezőként, de mi azt mutattuk ki, hogy hogy a közös tanulás révén támogathatják is a társaik iskolai eredményességét. - magyarázza a kutató. - A kutatásban részt vevő diákoknál is minden bizonnyal mindkét hatás érvényesül, de a társas hálózatok pozitív szerepe erősebbnek bizonyult.”

A szociális kapcsolatok hatása olyan erős a tanulás szempontjából, hogy még a hallgatók családi háttere, anyagi kondíciói, sőt motivációjuk és korábbi tanulói teljesítményük sem mossa el a csoportosan és az egyedül tanuló diákok sikeressége közötti különbségeket. Érdekes módon az együtt tanuló diákcsoportok központi figurái nem feltétlenül a legokosabb tanulók. Tehát

a  diákok nem feltétlenül az osztályelsőkkel szeretnének együtt készülni.

„A hallgatók hajlamosabbak a barátaikkal együtt tanulni, akkor is, ha van az évfolyamon náluk felkészültebb tanuló is. Ugyanis nemcsak az együtt tanuló diákok tudása a fontos a tanulócsoport sikeressége szempontjából, de együttműködő-készségük is. Márpedig az ember a barátaival tud igazán kooperálni, tőlük nagyobb eséllyel remélhet segítséget” - tartja Vörös András.

(Borítókép: Hallgatók írásbeli vizsgán a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) 2019. január 9-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!