
Megkezdte második Nap körüli körét a Parker űrszonda

További Tech-Tudomány cikkek
-
Forradalmi áttörést rejt a Microsoft új kvantumchipje
- Elon Musk megsemmisítené a Nemzetközi Űrállomást
- Több mint 100 év után újabb ókori egyiptomi fáraó sírját sikerült feltárni
- Robbanthatnának is mellettünk, azt sem hallanánk a Huawei fülhallgatójával
- Az egész univerzumot feltérképezheti az amerikaiak új űrtávcsöve
A tervezett 24-ből második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája, közölte a NASA hétfőn. A Parker január 19-én, fellövése után 161 nappal fejezte be első körét, elérve az apheliont, vagyis a pálya csillagtól legtávolabbi pontját. Második perihelionjára, azaz pályája Naphoz legközelebbi pontjára április 4-én jut el. Küldetése hét éve alatt 24 kört ír le a Nap körül.
Január elsején az űrszonda mind a négy műszerkészlete munkába állt, azóta folyamatosan küldi az adatokat a Földre a NASA Deep Space Network nevű űrkommunikációs hálózatán keresztül. Az űrkutatók eddig több mint 17 gigabit tudományos információt töltöttek le, a Nap körüli első kör teljes adatkészletét áprilisra kapják meg.

"Lenyűgöző volt az első Napkör, sokat tanultunk belőle arról, hogyan működik az űrszonda, hogyan reagál a Nap körüli környezeti viszonyokra" - mondta Andy Driesman, a Johns Hopkins Egyetem fizikusa, a Parker-misszió projektmenedzsere.
A következő kör Naphoz legközelebbi pontja a tervek szerint 24 millió kilométerre lesz, hasonlóan az első, novemberi perihelionhoz, ami alig több mint fele a korábbi rekordnak, melyet a Helios 2 állított fel 1976-ban. A Parker sebessége is rekordot döntött, elérte az óránként 375 ezer kilométert. A korábbi leggyorsabb űrjármű nagyjából legfeljebb 250 ezer kilométeres óránkénti sebességgel haladt.
Az autóméretű űreszközt augusztus 12-én bocsátotta fel a NASA a Nap koronájának, vagyis a légkörének tanulmányozására. A korona különös módon forróbb, mint a csillag "felszíne". Nem tudni pontosan, milyen mechanizmus okozza ezt a jelenséget.

A Parker Solar Probe csaknem 12 centiméteres hőpajzsának köszönhetően hatalmas hőt és sugárzást képes elviselni. A szonda segítségével olyan közelről tanulmányozzák majd a Napot, ahonnan ember alkotta objektum még nem végzett kutatásokat. Berepül a Nap koronájába, 6,1 millió kilométerre közelítve meg a felszínt, és ezzel hétszer közelebb jut, mint bármely korábbi szonda. (A Nap és a Föld átlagos távolsága 150 millió kilométer.) A NASA szerint a 2025-ig tervezett misszióval összegyűjtött adatok pontosíthatják a jövőbeli űridőjárás-előrejelzéseket. (MTI)
Nyitókép: NASA
