Szerződjünk papíron, mint a középkorban!
További Tech-Tudomány cikkek
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
- Vak, a szaglását is elvesztette, de még mindig fickós a 192 éves óriásteknős
- Új, magyar nyelvű vírus kezdett terjedni a Messengeren szenteste előtt
Szerződések vannak.
Ezek adják a betonstabil alapot minden gazdasági tevékenységnek pár évszázada, már amennyiben nem drogkereskedőkről, stricikről, vagy szürkezónában ügyeskedő vállalkozókról beszélünk. Ezeknek a szerződéseknek a nagy része pedig papírra kerül, mert hiába papol arról mindenki, hogy digitalizálni kéne, ez még a milliós ügyfélkörrel dolgozó óriásvállalatoknak is sokszor sci-fi.
Az elmúlt hónapokban személyesen az alábbiakat sikerült megtapasztalni a magyar gazdaság motorjairól:
- Amikor a piac nagy szeletét uraló netszolgáltatónál nem értek rá kimenni az ügyfélhez szerződést kötni, mert annyira pörögtek a megrendelések, inkább telefonon felvették az adatokat, elküldték emailen az asztalra kiterített szerződés fotóját, és bedobták a papírokat utólag a postaládába. A GDPR pedig dögöljön meg ott, ahol van.
- Ami digitális, ahhoz áram biztosan kell. A Elmű-ÉMÁSZ pedig annyira digitális, hogy kétszer is meg kellett adni pontosan ugyanazokat az adatokat, hogy mobilon és neten is tudjunk ügyintézni. Cserébe viszont azt sem tudták megmondani, hogy melyik alvállalat hálózatán vagyok, ezt nekem kellett megadni, amikor harmadszor is regisztráltam ugyanazokkal az adatokkal a hálózati bővítéshez. Az nem derült ki, hogy ez a káosz a gyári funkciója az SAP-alapú rendszereknek, vagy csak tojtak arra, hogy az ügyfélnek mitől lesz kényelmes. Ha úgyis fix helyen van a villanyóra, és online megvan a tulajdoni lap, minek egyáltalán bemenni, hogy lepapírozzunk mindent?
- Eddigi tapasztalataink alapján a hitelhez kapcsolódó ügyintézés csakis kapudrog lehet a postára járástól kialakuló megőszüléshez, annyi dokumentumot kellett aláírni, aláíratni és beküldeni.
Ebben a körülményes működésben az a meglepő, hogy a gázt, a villanyt és a netet sokkal nehezebb ellopni, és jóval könnyebb lebukni, mintha bármit letorrenteznénk a digitális tartalomszolgáltatók kínálatából, mégis az utóbbiaknál könnyebb minden folyamat. Öt perc alatt, csupán a bankkártyaszám megadásával szerződést köthetünk, miközben lehet, hogy egy átlagos havi rezsinél is több pénzt költünk el a Spotifynál, a Netflixnél vagy a Microsoftnál.
Ez kell a digitális aláíráshoz
A fenti példák mellett bőven akadnak még másfajta ügyletek, amelyeknél szükséges az aláírás, és most az a leginkább bevett módja ennek, ha papíron kézzel tesszük le a szignónkat - mondta el a kérdésünkre a digitális aláírások hazai szakértője, a Netlock.
más kérdés, hogy míg egy kézi aláírás viszonylag könnyen utánozható, az e-aláírás lényegében meghamisíthatatlan.
Nincs más út, mint hogy a vállalatok és az állami szféra is áttereljék a papíron zajló folyamatokat a digitális térbe, ahol csak mód van erre – véli a Netlock. Megemlítették 2018 egyik nagy kihívását, a GDPR-t is, amelynek az előírásait szerintük lényegesen olcsóbban és hatékonyabban lehet betartani, ha az adatkezelés nem papíron, hanem digitálisan történik.
Magánszemélyként az e-személyivel lehet a legkönnyebben digitálisan aláírni szerződéseket, egyedül a kártyaolvasó 10-20 ezer forintos beszerzési költsége, és a telepítés körülményessége lehet elrettentő tényező. Vannak olyan felhőalapú megoldások, amelyeknél nincs szükség csipkártyára, kártyaolvasóra, így platformfüggetlenül, akár már telefonon is aláírhatunk dokumentumokat, adatokat elektronikusan. Az így létrehozott elektronikus aláírás uniós szinten minősített aláírásnak számít, vagyis az aláírt dokumentum az EU bármely országában a kézzel írt aláírással egyenértékű, sőt
Magyarországon megfelel a papíralapú, életben két tanú előtt tett nyilatkozatnak.
A modern megoldás viszont fizetős, legalább kétezer forintos havi díjat kell befizetni érte. Ez egy kkv-nak jobban megéri, és bőven elegendő lehet, ha naponta legfeljebb két-három új szerződést kell szignózni.
A pénzügyi szektor a legaktívabb a digitális aláírás bevezetésében, mondta el érdeklődésünkre a Netlock, mert a szabályozói környezet és az ügyfelek igényei kikényszerítik a digitalizációt. Ennek pedig van egy olyan járulékos hatása, hogy magánemberként egyre gyakrabban használhatunk e-aláírást – jó példa erre, amikor a bankfiókban táblagépen írhatunk alá papír helyett. Persze az elektronikus aláírások sokféleképpen alkalmazhatók, számlák, teljesítési igazolások, fuvarlevelek, orvosi leletek, munkaügyi dokumentumok, szerződések tömegeit emelhetik át a digitális világba.
Digitális hitel
A webes áruhitelekkel foglalkozó Cofidis tavaly év végén kezdte bevezetni a mobiltelefonnal igénybe vehető elektronikus aláírást, amellyel az ügyfélnek nem kell személyesen aláírnia a dokumentumait, elég egy sms-ben kapott kódot használnia a hiteligénylés során. Egyedül a munkáltatói igazolást várják papír alapon – bár ennek is csak a fotóját kell feltölteni a rendszerükbe –, mert a vállalatok nagy része még nincs felkészülve a digitális igazolásra. Érdeklődésünkre elmondták, hogy a szerződést pdf-ben küldik ki az ügyfélnek, akinek a dokumentumok (nyilatkozatok, szerződések és hitelkérelmek) mindig a rendelkezésére állnak. A társaság a hatékonyság növelése, a környezetvédelem és a jobb ügyfélélmény miatt döntött az elektronikus aláírás mellett – ebben a rendszerben az ügyfél azonosítása és a dokumentumok feltöltése után azonnal megtörténik a hitelbírálat, és innentől már csak az ügyfélen múlik, hogy mikor írja alá a szerződést.
A Netlock úgy látja, hogy a vállalati folyamatok digitalizálásában katalizátorként működik az e-aláírás, hiszen ezzel biztosítható, hogy egy digitális számla vagy szerződés ugyanolyan hiteles legyen a törvény előtt, mintha azt tollal, papíron írták volna alá.