Donát
-2 °C
12 °C

Teljesen újfajta mágnest fedeztek fel

2019.02.11. 11:12

Nagyjából minden mágnes úgy működik, mint az a felearányban pirosra és kékre festett vasdarab, amivel papírlapra szórt vasreszeléket kergettünk a fizikaórán. Az elektronoknak saját kis mágneses mezejük van, és a mágnesvasban ezek egy irányba mutatnak, ezért alakul ki az északi és a déli pólusa. A legtöbb testben azonban az elektronok mágneses mezeje összevissza mutat, ezért nem mágnesesek.

A most felfedezett mágnes egészen máshogyan működik. Már a közeg sem hétköznapi, egy urán-antimon vegyületben (USb2) fedezték fel a különös jelenséget. Ebben az USb2 vegyület annyiban hétköznapi, hogy a benne lévő elektronok sem hajlamosak egy irányba állítani a mágneses mezejüket, ám ezek az elektronok képesek úgy együttműködni, hogy a kvantummechanikában ismert excitonok jöjjenek létre.

Az exciton egy kvázirészecske, vagyis akkor jön létre, amikor egy rakás (igazi) részecske különös módon kezd viselkedni. Amikor ez megtörténik, mágneses mező jön létre - írja a Live Science. A kvantummechanikával foglalkozó tudósok régóta sejtették, hogy az excitonok képesek lehetnek ilyesmire, ám a mágnesességet eddig csak szuperhideg környezetben sikerült megfigyelni.

Most viszont bebizonyosodott, hogy normális hőmérsékleten is előfordul ez az újfajta mágnesesség

Szemben a mágnesvassal, amelyben fokozatosan állnak egy irányba az elektronok, ebben az uránvegyületben élesebb a váltás a mágneses és nem mágneses állapotok közt. Elméletileg az is lehetséges, hogy a számítógépes adattárolókban is felhasználhatják az anyagnak ezt a tulajdonságát. Ehhez viszont nem lesz elég azt kideríteni, hogy mennyire egyszerű írni és olvasni az adatokat egy urán-antimon mágnesréteggel. Sokkal nagyobb kihívás lesz meggyőzni az emberek, hogy elfogadható dolog bármilyen formában uránt használni a hétköznapi eszközökben.

(Live Science

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!