Klaudia
0 °C
12 °C

A mexikói drogháború a tudománynak is aranylövést ad

2019.02.14. 05:07
A kábítószerkartellek harcában ártatlan emberek ezrei halnak meg Mexikóban, de a közbiztonság összeomlása az élet minden, a bűnözéstől látszólag távol álló területét is ellehetetleníti. Így a bandák által ellenőrzött régiókban gyakorlatilag leállt a tudományos élet, hiszen még a kormány szerint sem biztonságos ott dolgozni.

A Mexikó Puebla államában épített Large Millimeter Teleszkóp feladata a csillagok, galaxisok, fekete lyukat és bolygórendszerek kialakulásának, fejlődésének kutatása lenne, jelenleg mégsem működik. Egyszerűen nincs ember, aki működtethetné. A teleszkóp a Sierra Negra kialudt vulkán csúcsán áll, de a hegy környezetében a tavalyi év végén már tarthatatlanná erősödött a drogmaffia tombolása.

Ugyanez lett a végzete a közelben lévő High-Altitude Water Cherenkov Obszervatóriumnak is, amely nagy energiájú gammasugarakat és kozmikus sugárzást érzékelt, amelyek szupernóvák ütközéséről tudósíthatnak. Az ottani kutatókat január 9-től nem engedik munkába állni, biztonsági okokra hivatkozva.

A mexikói kormány, illetve a részfinanszírozó Massachusetts-i Egyetem akkor döntött úgy, hogy a csillagászok számára nem biztonságos a hely, és be kell zárni a létesítményt, amikor decemberben

az egyik alkalmazottat Fegyveresek leállították az úton, és elrabolták a kocsiját.

Mexikóban az elmúlt évtizedben soha nem látott mélységekbe süllyedt a drogbűnözés. Csak tavaly 33 341 gyilkosságot követtek el, ez minden idők legtöbbje. Hiába ítélte el egy amerikai esküdtszék a Köpcös ragadványnevű Joaquín Guzmán drogbárót a minap, kétséges, hogy ez akárcsak középtávon is visszavetheti-e a kartellek hatalmát. Az egymással is konfrontálódó bűnözői csoportok és a mexikói kormányerők közötti nyílt háború mára rengeteg kutatót menekülésre késztetett, lelőhelyek maradtak feltáratlanul, sokan kutatási területet is váltottak, abban bízva, hogy az új téma nyugalmasabb életet biztosíthat számukra.

Bár hivatalos statisztika már csak a nemzeti büszkeség megóvása miatt sem készült a bűnözés miatt ellehetetlenült kutatásokról, de a mexikói tudományfinanszírozó szervezet Nature-nek nyilatkozó szóvivője szerint az egyéni történetek alapján kirajzolható a kép: számos esetben érzik a tudósok, hogy munkájuk veszélyessé vált, és nem dolgozhatnak szabadon. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen az ország teljes életére rányomja bélyegét a drogháború. A Michoacáni Egyetem ökológusa, Arnulfo Blanco García ezt reményvesztetten így fogalmazta meg:

Látom [a bűnözés] hatását a fiatalokon, a gazdaságon, az emberek életminőségén. Ennek soha nem lesz vége.

A Large Millimeter Teleszkóp jelenleg kényszerszabadságát töltő igazgatója szerint a rádiótávcső térségében az üzemanyag-feketepiac tüzeli az erőszakot. A drogkartellek nem válogatósak a pénzszerzési módok tekintetében, és nem ragaszkodnak a kábítószerhez, ha akad egyszerűbb módja a rablásnak. Minthogy a kőolajvezetékek a Sierra Negra lábánál futnak, a bandák megtelepedtek a teleszkóp tőszomszédságában, ott csapolják a csöveket, és lopják az olajat.

A nyilatkozó Blanco García munkatársai a dél-mexikói Tierra Caliente régióban monitorozták a kis katonaara nevű papagájfaj populációját. Egészen addig, míg halálos fenyegetéseket nem kaptak a helyi kartelltől, akik attól tartottak, hogy a tudományos kutatás túl sok figyelmet irányítana a térségre, és ez kellemetlenségeket okozhatna az üzletnek. García januárba akarta meglátogatni a kollégáit, de így nem tudja, hogy mikor lesz biztonságos visszatérnie a kutatási területre.

A nemzetközi együttműködés is elhal

Ugyanígy járt az ausztrál Bryan Fry, a Queenslandi Egyetem denevérkutatója és munkatársai is. Ők egy, Morelos szövetségi állam fővárosa, Cuernavaca közelében lévő barlangban élő vámpírdenevér-kolóniát kutattak, ugyanis az állatok nyálában van egy véralvadás-csökkentő hatású peptid, amelyet akár az emberi orvoslásban is alkalmazhatnának (például transzplantációk alkalmával). Csakhogy a drogcsempészek egyik fő útvonala a területen halad keresztül, és

a kartellek olyan heves csatákat vívnak a kormányerőkkel, hogy a terepi munka szinte öngyilkosságnak tűnik.

Főként éjszaka igaz ez, márpedig itt ugye denevérekről van szó. Minthogy Fry nem térhet vissza Mexikóba, most azt mérlegeli, hogy áttegye-e kutatásait a biztonságosabb Costa Ricába. Noha az engedélyek beszerzése évekbe telhet, Fry tisztában van azzal, hogy a mexikói kutatók helyzete sokkal szomorúbb:

Nekem ez csupán kényelmetlenség. De a mexikói kollégáknak megszakad a szívük, hogy a saját hazájuk vált tiltott övezetté a számukra.

A hasonló történetek sorát a végtelenségig lehetne folytatni. Mariela Fuentes Ponce, a Mexikóvárosi autonóm Egyetem agronómusa négy évet töltött azzal, hogy a Mexikó délnyugati részén lévő Guerrero államban élő őslakos közösségeknek segítsen fejleszteni a földművelési módszereiken. De miután a katonák elfogták az egyik kollégáját, és tévesen (vagy szándékosan hazug módon) azzal gyanúsították, hogy összejátszik a drogcsempészekkel, Fuentes Poncének szinte menekülnie kellett.

Évek kutatási anyagát veszítette el, és nem is látta azóta a munkájának gyümölcsÉt.

Az aggasztó incidensek ellenére maradt néhány kutató, aki a közbiztonság szinte teljes hiányának ellenére is megpróbál dolgozni a drogbűnözéstől leginkább fertőzött régiókban is. Persze ők sem mernek olyan magabiztossággal kutatni, ahogy korábban. Luis David Alcaraz, a mexikóvárosi egyetem mikrobiológusa a fenntartható kutatási stratégiát „országúti biológiának” nevezi. A kutatók ugyanis csak a forgalmas, és jobban ellenőrzött országutak mellett mernek mintákat gyűjteni a természetből. Nem merészkednek a forgalomtól távol eső, elzártabb területekre, meg az a kartellek felségterülete.

Már kutatók egyre kevésbé járnak ki a terepre, inkább a nyugalmasabb műholdképek elemzésére helyeznek egyre nagyobb hangsúlyt. De ez nem helyettesítheti a személyes kutató jelenlétet a területen. Így az eredmények megbízhatósága nem túl nagy, és terepi vizsgálatokkal kellene validálni őket. de ez nem fog megtörténni.

A kábítószercsempészek kiölték belőlünk a felfedező szellemet

- vallja be Alcaraz.

Emberi testrészek a konténerben

Hozzászólna? Írjon nekünk Facebookon!
A mexikói drogháború a tudománynak is aranylövést ad

A tudósokat halálosan megfenyegetik, kutatási területük a drogcsempészek és a katonák csatáinak tűzvonalába kerül.

45 · Feb 14, 2019 05:07am Tovább a kommentekhez
Facebook Comments

Mexikóban élő ismerős kutatók közvetítésével számos terepi vizsgálatokat folytató helyi tudóst kerestünk meg az erőszak hatásait firtató kérdéseinkkel, de csak egyikük válaszolt érdemben. Martin Serano, a Pueblai Amerikai Egyetem (Universidad de las Américas Puebla, Latin-Amerika egyik legjobb egyeteme) biokémiai tanszékének docense viszont számos aggasztó személyes tapasztalatáról számolt be. Mint írja, „sok incidensben volt részem az elmúlt években, Mexikó nagyon erőszakos országgá vált." Amikor például 2016 augusztusában Tlaxcala állam egyik fennsíkján vizsgálta a helyi szitakötőket, még azelőtt el kellett hagyniuk a helyszínt, hogy két diákjával egyáltalán elérték volna a kutatási területet. A patak ugyanis

levágott emberi testrészekkel teli tartályt mosott a partra. 

Serrano most írja a tanulmányt az adatai alapján, de 2016 augusztusából így hiányoznak az adatatai. Azt fogja írni ennek magyarázatául a cikkbe, hogy „augusztusban nem tudtunk anyagot gyűjteni a kutatás helyszínén tapasztalható erős társadalmi nyugtalanság miatt". Valószínűleg mindenki érteni fogja, hogy mire gondol. Hiszen, mint írja

Az élet szerintem fontosabb, mint egy tanulmány.

De ez korántsem az egyetlen találkozása volt a maffia tevékenységével. Néhány évvel korábban az északon fekvő Sinaloa államban figyelte meg a havasi lillék helyi populációját. Rendszeresen meglátogatták őket eközben az évtizedekig Joaquín Guzmán által vezetett Sinaloa kartell tagjai, akik ugyan közvetlenül nem fenyegették őket, de azt mondták, hogy a biztonságuk érdekében tartják őket szemmel.  „Éjszakánként folyamatosan fegyverropogás hallatszott, ijesztő volt belegondolni abba, hogy egy drogkartellre van szükségünk, hogy biztonságban legyünk. Nem tudtuk pontosan, hogy kitől kell jobban félnünk."

A legsúlyosabbincidens azonban főváros egyik legnagyobb egyeteme, a Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetem (UNAM) kampuszán érte. 2013-ban azért érkezett oda, hogy egy egyhónapos workshopot tartson az ökológiai intézetben, de alig egy héttel később már távozott is.

Két ember fegyverrel fenyegetett, és el akart rabolni e „csodálatos" intézmény parkolójából. Két perc után azonban meg tudtam szökni tőlük, miután az elvileg őrzött parkolóban azzal fenyegettek, hogy megölnek, amiért nem nem volt nálam a kihajtáshoz szükséges parkolókártya. Többször megütöttek, de a vérzés dacára el tudtam futni. Mindenemet elrabolták, a kocsimat, laptopomat, hitelkártyáimat, mindent. Azóta senki még csak bocsánatot sem kért tőlem. Az UNAM kampusza rendkívül veszélyes lett, és ez ellen senki sem tesz semmit. Máig lelki sebeket őrzök az incidens miatt.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!