Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Miért olyan szörnyen idegesítő a kutyaugatás?

2019.02.14. 09:05
Az ELTE Etológia Tanszék munkatársai különböző korú, eltérő lakókörnyezetben élő embereknek játszottak le kutyaugatásokat, és azt vizsgálták, hogy milyen vakkantások idegesítik őket leginkább. Az eredmények szerint a fiatal felnőttek bírják a legkevésbé az ugatás hangját, méghozzá akkor, amikor az a leginkább hasonlít a gyereksírásra.

A kutyát tartó emberek szomszédai legtöbbször a hangos ugatás miatt átkozzák őket. Ha az eb nem képes abbahagyni a végeláthatatlanul ismétlődő, kínzóan repetitív, és látszólag minden értelmet nélkülöző hangadást, az nemcsak a békés egymás mellett élést teheti tönkre, de pereskedéshez, sőt szélsőséges esetben a kutya meggyilkolásához is vezethet. Ezért fontos minél pontosabban megértenünk, hogy mi teszi az ugatást talán az embert legjobban idegesítő állati hanggá.

Persze Magyarországon az ugatás szinte az egyetlen állati hang, amit a városokban hallani. A kutatást végző etológusokban, Jégh-Czinege Nikolettben, valamint Faragó Tamásban és Pongrácz Péterben ezért felmerül, hogy talán a lakókörnyezet is befolyásolja az emberek csaholástoleranciáját. A közvélekedés szerint ugyanis a városi ember olyannyira elszakadt mára a természettől, hogy kifejezetten zavarják a természet hangjai. Ellenben a falusiak - szól a fáma - még mindig boldog harmóniában élnek élő környezetükkel, és kifejezetten élvezik, ha éjt nappallá téve hangosan ugatnak az ablakuk alatt.

Nos nem, pontosan annyira nem élvezik, mint a városiak,

de ne rohanjunk ennyire előre. A kísérletben 150 ember vett részt, akik között egyenlő arányban voltak gyerekek (10-11 évesek), 18-35 éves fiatal felnőttek és 50-70 éves idősebbek. Közöttük is azonos arányban teszteltek falusiakat, kertvárosban és városközpontokban élőket. A kísérletben felvett ugatásokat játszottak le nekik, és nekik pontozniuk kellett, hogy mennyire idegesíti őket a hang, illetve hogy mennyire gondolják a hallott kutyát mérgesnek és félősnek.

Az eredmények szerint a lakókörnyezetnek nem volt szerepe abban, hogy az ember mennyire mászik a falra az ugatás hallatán. Ellenben a kortól és az ugatás hangmagasságától, érdességétől nagyon is függ. Érdekes módon nem az időseket idegesíti leginkább az ugatás, hanem a fiatal felnőtteket. És őket is leginkább a magas frekvenciájú ugatások zavarták. Mindezt azzal magyarázzák, hogy

a magas kutyaugatás áll a legközelebb a babasíráshoz,

amely más kutatások szerint az egyik legidegesítőbb hang, amit ember hallhat. Ezt a hatást csak fokozza a fiatal felnőtteknél, hogy ők az a korosztály, amely leggyakrabban együtt él kisbabákkal, és akiknek legfontosabb figyelni a sírásra, mert az sokszor azt jelenti, hogy a baba gondoskodást igényel.

A magas frekvenciájú, de zajos ugatások bizonyultak a leginkább idegesítőnek. Ez ugyanaz a struktúra, amit a vészjelzésekben és a valamilyen belső problémát jelző hangokban, például a sírásban is találunk. Erős figyelemfelkeltő hatásuk van, nehéz őket figyelmen kívül hagyni. Ha pedig nem tudunk beavatkozni, akkor ezek a leginkább zavaróak is.

- válaszolta kérdésünkre Faragó Tamás, a kutatás egyik résztvevője. Valószínűleg az ugatás alapból idegesíti az embereket, és nem feltétlenül azért, mert azt gondolják, hogy a kutya felfokozott idegállapotban lenne. Ez a ma már rendkívül bosszantó, de hasznos összetevője lehetett az ember-kutya kommunikációnak a régmúltban. Amikor a kutyáknak még a házikedvenc-léten kívül egyéb funkciójuk is volt az ember közelében (házőrzés, vadászat), segítette őket abban, hogy könnyen magára vonhassák az ember figyelmét.