El akarja venni a kormány az Akadémia vagyonát

A kormány azt akarja, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önként adja oda a székházait és az összes vonatkozó vagyontárgyát egy új alapítványnak, melynek a törvényi kereteit csak most kezdi tárgyalni a parlament. A Corvinuséhoz hasonló alapítványi struktúrát a múlt heti tárgyalásokon Palkovics minisztériumának és Trócsányi ügyvédi irodájának emberei ismertették az Akadémia vezetőivel. Ha az Akadémia belemegy, a kutatóintézetekben dolgozók elvesztik a közalkalmazotti státuszukat, és a kormány a jövőben parlamenti szavazás nélkül dönthet a finanszírozási kérdésekről.

A parlament most hétfőn már el is kezdi tárgyalni annak az újfajta, nagy vagyonokra szabott alapítványi konstrukciónak a törvénytervezetét (pdf), melybe kivinnék az MTA kutatóintézeti vagyonát. Erről a vagyonkezelői alapítványi (trust) formáról idáig azt lehetett tudni, hogy ebben a modellben működne július 1-től az idáig állami Corvinus Egyetem. A minimálisan 600 millió forinttal létesíthető, kedvező adózást ígérő vagyonkezelő alapítványokat komoly vagyonok kezelésére hoznák létre, egyrészt nagy családi vagyonokra, másrészt – és a Corvinus és az MTA szempontjából most ez az érdekesebb – közérdekű célt szolgáló intézmény fenntartására.

Az, hogy az Akadémia vagyonát is elalapítványosítanák, múlt szerdán derülhetett ki az MTA vezetésének. Aznap mi Lovász László MTA-elnökkel készítettünk interjút arról, hogy miben bízik még a Palkovics-féle minisztériumi tervekkel kapcsolatban, meddig tud ellenállni az Akadémia a pénzügyi zsarolástól az intézmények elvételével való fenyegetésig sok mindenről szóló változatos kormányzati nyomásnak. Lovász László már ekkor jelezte, hogy elindulnak Palkovics László minisztériumával, az ITM-mel a tárgyalások.

Az első tárgyalásra már aznap sor is került, ezen az MTA főtitkára és gazdasági vezetői hallgatták meg a minisztérium képviselőit, akik között ott volt a Corvinus kancellárja (Pavlik Lívia), valamint két kormányközeli jogász tanácsadó, egyikük a volt államtitkár Gál András Levente ügyvédi irodájából, a másik (Bogdán Tibor IM főtanácsadó) pedig Trócsányi igazságügyi miniszter kormánymegbízásokkal szintén jól ellátott saját korábbi irodájából. A minisztériumi prezentáció egyetlen lényegi témája az új, vagyonkezelő alapítványi forma ismertetése volt, jelezve, hogy ez lenne az elképzelt jövő az akadémiai kutatóintézeteknek is.

Korábban Palkovics László soha nem fejtette ki írásban, hogy pontosan milyen elképzelései lennének az akadémiai kutatóintézetek átalakítására. A miniszteri tervek azonban így is kiszivárogtak, az Indexhez is. Palkovics két hete határozottan megüzente az MTA kutatóintézeti vezetői felé, hogy mire számíthatnak. A miniszter azon kívül, hogy erősek a kormányzati pozíciói, ne várják Orbántól a leváltását, azt kommunikálta, hogy már nemcsak a finanszírozás a kérdés, hanem teljesen elvenné az MTA-tól az intézeteket, a fenntartást egy újonnan létrehozandó alapítványnak adná, melynek a kereteire és részletes tervekkel rendelkezett, azt is beleértve, hogy hány kormányzati delegált lenne az alapítványi kuratóriumban (75%) és a szenátusban (49%).

Két nappal később aztán a kormányközeli Professzorok Batthyány Köre előállt egy úgymond saját, kompromisszumos javaslattal – tartalmilag azonban ez teljesen Palkovics addigra már kiszivárgott terveinek az ismétlése volt. Nem meglepő, hogy a miniszter azonnal pozitívan fogadta a „javaslatot”, hiszen az minden jel szerint saját tollbamondására készült az alapítványi konstrukcióról.

Ezek után került sor az első tárgyalásra szerdán az ITM és az MTA között, melynek most az Indexhez is eljutott a jegyzőkönyve. Ez alapján ez elég egyoldalú volt, lényegében a minisztérium képviselői ismertették az alapítványi terveket az Akadémiával. Ez azt jelenti, hogy mostantól lényegében hivatalos:

A minisztérium részéről ennek az új vagyonkezelői alapítványi formának az előnyeiről igyekeztek meggyőzni az MTA-t, azt hangsúlyozva többek között, hogy angol és német modellen alapszik, az idáig érvényben lévő alapítványi szabályozásnál pedig azért is jobb lenne, mert kevesebb benne a megkötés, és alkalmasabb a rendes gazdálkodásra.

Hogy ez mennyire sikerült, még nem tudható: az MTA egyelőre csak meghallgatta a részleteiben még nem ismert tervezetet, arra egyelőre nem reagáltak. Az alapítványi forma azonban feltehetően inkább a kormány számára lenne jóval kötetlenebb, és nem tisztázott, hogy a kutatóintézetek és a tudomány milyen garanciákat tudna megőrizni a felkínált konstrukcióban. Ami már most valószínűsíthető:

• A parlament nem szavazhatna az akadémiai költségvetésről, a kormány országgyűlési hozzájárulás nélkül befolyásolhatná, hogy mire mennyit költene.
• A jelenlegi törvényekhez képest alacsonyabb védelem illetné meg az akadémiai intézeteket.
• A kutatók és a többi munkatárs elvesztené a közalkalmazotti státuszát.

Ezek a lényegi bizonytalanságok a szerdai tárgyalásokon is előkerültek, megnyugtató válaszok nélkül. A jegyzőkönyv szerint az MTA főtitkára vetette fel:

Mennyire garantálható, hogy ez a szabályozási rendszer változatlanul marad? Új szabályozás esetén mi történik az alapítvánnyal?

A jegyzőkönyvben szereplő válasz szerint „az alapítvány, mint elkülönült tulajdon, alkotmányos védelem alatt áll. Az alapító részére sem ad lehetőséget a megszüntetésre. (...) Ha később egy jogszabály megszünteti, akkor az az alkotmány szabályai szerinti államosításnak minősíthető. Ez jogszerűen nem lehet, a mai ismeretek szerint.”

A „mai ismereteink” a magánnyugdíjpénztársak államosítása óta nem biztos, hogy mindenkinek teljesen megnyugtató. Az alapítványok működése menet közben is könnyebben módosítható: hogy mennyire könnyen, az most még előre nem látható, különféle nehezítéseket be lehet építeni a rendszerbe. A vagyonkezelői alapítványokról szóló törvényjavaslatot most hétfőn kezdi tárgyalni az Országgyűlés, a Trócsányi igazságügyi miniszter által benyújtott javaslat szerint azonban lehet például időközben megváltozott körülményekre vagy jogszabályi követelményekre hivatkozni – a félelmek szerint könnyen előidézhető olyan helyzet, amelyben az alapító okirat módosítható.

Az ITM képviselője azt hangsúlyozta, hogy ez egy flexibilis konstrukció, „mindenki a saját esetére szabhatja”. Bogdán Tibor, a minisztériumi tanácsadó az MTA vagyonát emelte ki:

Ha jól tudja, itt egy jelentős ingatlanvagyon van, lehet, hogy az ezzel való gazdálkodás racionálisabb lenne más keretek között.

Ez alapján akár az is felvethető, hogy a kormány nem utolsósorban az MTA vagyonának megszerzését szeretné, bár ez, ha a kutatóintézetek valóban elkerülnének az Akadémiától, nyilván elkerülhetetlen. A kérdés, hogy a kutatóintézetek, ha egy alapítványhoz kerülnek, kapnak-e pluszpénzt. Míg a Corvinus az alapítványi formában kap egy elég komoly részvénycsomagot, az MTA-kutatóintézetek esetében ilyesmiről eddig nem volt szó, ők jelenleg még azért küzdenek, hogy megkapják a törvény szerint nekik járó költségvetést.

Az előzőekben a beszélgetés során hallottunk egy koncepciót, de a minisztérium gondolkodását nem látjuk

Egy biztos: ha az MTA elveszti a kutatóintézeteit, az azokban dolgozók is elvesztik a közalkalmazotti státuszukat. Az MTA főtitkárának ezt firtató kérdésére a Corvinus kancellárja annyit mondott, hogy náluk „a dolgozók jogviszonya munkaviszonnyá alakul át, a vezetőké is, de egy éven át megilleti őket mindaz, amiben közalkalmazottként részesültek”. Akkor is ez történik, ha az alkalmazott nem akar átmenni az új rendszerbe.

A Magyar Tudományos Akadémia információink szerint teljes hírzárlat mellett folytatja a tárgyalásokat a Palkovics-minisztériummal. Úgy tudjuk, Palkovics még februárban le akarja tárgyalni az intézményátadást.

(Borítókép: Tüntetők a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt 2019. február 12-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)