230 kilométerről cipelték Stonehenge köveit
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
A Salisbury mellett álló Stonehenge egymásra helyezett kövei továbbra is ámulatba ejtik még a régészeket is. Igazából nem tudjuk, hogy a kizárólag kő és fa szerszámokkal rendelkező emberek hogyan voltak képesek a tonnákat nyomó kőtömböket kifaragni és felállítani. No és odaszállítani, hiszen egy új kutatás szerint nem a szomszédból, hanem 230 kilométerről származnak.
A University College London régészeinek új felfedezése szerint Stonehenge követ a Nyugat-Walesben található Preseli-dombságból származnak, ami a kőépítmény helyétől mintegy 230 kilométerre található. Ha az elmélet helyesnek bizonyul, azzal megcáfolja az utóbbi két évtizedben legnépszerűbb teóriát, amely szerint a kőtömböket a tengeren, majd szárazföldön szállították Wiltshire megyébe (ahol jelenleg is állnak).
A kutatók azt valószínűsítik, hogy a Stonehenge-ben található legrégibb sziklákat, amelyeket kék köveknek szokás nevezni, eredetileg Walesben használták rituális célra, körben felállítva, majd szétszedték az építményt, elszállították több száz kilométerre, és ott új kört építve belőlük, újrahasznosították őket. Természetesen fogalmunk sincs, hogy miért tettek volna így.
A Carn Goedog sziklaformációban folytatott ásatás 1-es árka
Fotó: Pearson et al, 2019
Minden már neolitikus (újkőkori) építményt olyan kövekből alkottak, amelyeket legfeljebb 16 kilométer távolságban találtak. Most arra keressük a választ, hogy mi lehetett olyan fontos az 5000 évvel ezelőtt itt élő emberek számára a Preseli-dombságban, amiért átszállították az eredetileg Walesben álló kőkörök sziláit
- nyilatkozta a Guardiannek a kutatás vezetője, Mike Palmer Pearson. Annyit tudni kell, hogy most nem azokról a hatalmas, kapuformára felállított tömbökről van szó, amelyek igazán híressé tették Stonehenge-t. Mellettük ugyanis vannak kisebb sziklák is (ezek az úgynevezett kék kövek) amelyek eredete és kora valószínűleg jelentősen különbözik az előbbiektől. A kék kövek megmaradt darabjai jelenleg a nagy tömbök által képzett kör belsejében vannak, de a feltételezések szerint elhelyezésükkor, időszámításunk előtt 3000 táján sokkal nagyobb kört alkothattak. Legalább nyolcvan darab, egyenként 2 tonnát is nyomó tömböt szállíthatak oda Walesből.
Az ásatáson talált, természetes módon is egyenesen hasadó kőtömbök
Fotó: Pearson et al, 2019
Noha a látogatók legtöbbször észre sem veszik őket nagyobb testvéreik mellett, valójában ezek a sziklák sem kicsik, a súlyuk eléri a két tonnát. A mostani walesi ásatások az úgynevezett Carn Goedog sziklaformációra koncentráltak, ahol a kőzet természetes módon is oszlopformában hajlamos hasadni. Azonosították azt a helyet is, ahol a stonehenge-i köveket valószínűleg bányászták, és a lelőhelyen találtak faszént is, amely a szénizotópos kormeghatározás szerint az i. e. 4. évezredből származik.
Sőt, véső alakú kőszerszámokat is leltek, amelyeket valószínűleg ékként verték a szétválasztani kívánt sziklák hasadékaiba.
A bányán kívül kőtömbökkel borított területet találtak, amelyről azt gyanítják, hogy afféle logisztikai központ lehetett: itt tárolták a sziklákat, mígnem fa szánokra pakolták őket, és elindultak kijelölt rendeltetési helyükre. A bányát valószínűleg a kék kövek kitermelése után nem sokkal felhagyták, megint csak nem tudjuk, miért.
Forrás: Guardian
(Borítókép: Matt Cardy / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
