Elszúrta a Huawei, de dől hozzá a pénz

Ez egészen nyilvánvalóvá vált Barcelonában a mobilkongresszuson. A harmadik napon vezető hír volt a kiállítás hivatalos újságjában, hogy Guo Ping, a Huawei aktuális elnöke a beszédjében keményen beleszállt az Egyesült Államokba az adatgyűjtési praktikáit kritizálva, és megemlítette, hogy pont az USA törvényei teszik lehetővé az adatgyűjtést az ország határain kívül.

Ugyanakkor Guo Ping azt is elismerte, hogy az a tetemes pénzmennyiség, amit az elmúlt években az 5G kutatás-fejlesztésére elköltöttek, kétélű kardnak bizonyult: az ötödik generációs technológiákban elért vezető szerepük aggodalmat kelthet a nyugati országokban.

Eközben a Huawei sorra ír alá szerződéseket 5G-hálózatok kiépítéséről, hiszen többnyire ezért utaznak oda a cégvezetők Barcelonába, hogy és ilyen üzleteket kössenek egymással. Igencsak beszédes volt az a friss bejelentés, hogy Dél-Koreában éppen az LG Uplus nevű szolgáltató építi ki az 5G-jét a Huawei berendezéseivel.

A Barcelonában látottak alapján az derült ki, hogy a Huaweinek nem annyira a termékein, hanem inkább a globális kommunikációján van még mit fejlesztenie. A kiállításon természetesen beengedtek minket a Huawei hatalmas standjára, ahogyan eddig is, és készségesen válaszoltak a kérdéseinkre, de a bemutatók fotózását már nem engedték. Éles volt a kontraszt a rivális svéd Ericssonhoz képest, ahol nagy ívben tettek rá, hogy mit fotózunk vagy videózunk, ha belemásztunk a kamerával a kiállított eszközbe, az se zavarta őket. Ez apróság, de azért érezteti, hogy hol húztak erősebb határvonalakat.

Amikor fogyasztói kütyükről van szó, nincs titkolózás a Huaweinél, és a magyar kommunikációs csapatuk, beleértve a cég magyarországi vezetőit, mindent megtettek, hogy lássuk a legújabb termékeiket. Persze a biztonsági kérdések elsősorban nem ezt a területet érintik, hanem az 5G berendezéseket, amelyek majd gyárakat, autókat és kritikus infrastruktúrát fognak vezérelni.

Magyar szemmel nézve a dolgokat nyilván az is sokat nyom a latba, hogy az Ericsson csarnokának egyik kiemelt helyén magyar mérnökök mutatják be a világnak a svéd gyártó budapesti központjában elvégzett kutatásuk eredményeit. Náluk jól látható a nemzeti sokszínűség. A kínai, és úgy általában véve a távol-keleti vállalatoknál sokan mondják, hogy viszonylag alacsonyan van a plafon, és a döntéshozói ranglétra magasabb fokai a nyugati alkalmazottaknak nagyjából elérhetetlenek. Ez is biztosan nehezíti egy globális cég nemzetközi elfogadottságát.

Nyitnak Európára

Egy héttel a mobilkongresszus előtt, még Budapesten találkoztam Wang Yanminggel, a Huawei európai régióért felelős vezetőjével, akivel a biztonsági aggodalmakról beszélgettünk. A szakember is úgy látta, hogy javítaniuk kell a kommunikációjukon. Az interjút eltettem, hogy lássuk, mi minden történik Barcelonában a mobilkongresszuson, ahol minden az USA és a Huawei közötti huzavona alapját képező 5G technológiákról szól.

A Huawei mostanában sokszor kerül be a hírekbe, de nem az eszközeivel, hanem a biztonsági kockázat témájával. Miért tartja ennyi ország kockázatosnak a Huawei berendezések használatát?

A szoftveres biztonság kérdése egyetlen országhoz köthető, sok hivatalos képviselőjük jött Európába mostanában, beszélgetéseket folytattak az itteni kormányokkal. Ugyanakkor, műszaki szempontból közelítve a kérdést, még nem láttunk bizonyítékot arra, hogy biztonsági problémát találtak volna. A szoftverek biztonsága pedig az egész iparágnak kihívás, nem csak egy részének, a távközlési berendezések gyártóinak.

A felhasználók attól tartanak, hogy privát információk kerülnek illetéktelen kézbe, és ezt nem szeretnék. Azt viszont tudni kell, hogy a távközlési rendszerekben nemcsak a Huawei berendezései találhatók meg, és a maghálózat irányításában más gyártók termékei is részt vesznek, például a Cisco, az Ericsson és a Nokia berendezései. A felhasználói eszközök oldalán az okostelefonok hardverét adjuk, az Androidot viszont a Google gyártja, az appok pedig, mint például a Google Kereső, a Facebook vagy az Instagram, maguk kezelik a személyes adatokat. Ha az embereknek fontos a kiberbiztonsággal és a személyes adatok megfelelő védelme, akkor a mérnökökkel kell beszélgetni ezeknek a részleteiről, és nem a kormányok hatalmát felhasználva félelmet kelteni egyes cégekkel, például a Huaweijel szemben.

Van egy olyan része is ennek a témának, hogy Kína és az USA közt zajlik egy kereskedelmi huzavona. Ahogy az USA megmutatta a ZTE-vel, hogy blokkolni tudja egy cég működését, ez fordítva is megtörténhet, Kína irányából blokkolva másik országbeli céget. A Huawei hogyan tud ezzel a kérdéssel megbirkózni?

Az USA kormánya nyilvánosan félelmeket kelt, és arra próbál rávenni más országokat, hogy tiltsák ki a Huaweit az 5G hálózataikról. Ez nem egészséges, az egész iparágnak, a távközlésnek versenyre van szüksége, minél keményebb a verseny, annál többet profitálnak belőle a felhasználók és maga az iparág. A Huawei nyitott a kiberbiztonsági kérdésekre, megosztjuk az architektúránk, a szoftver és a hardver részleteit a kormányokkal és az ügynökségekkel, ha aggodalmukat fejezik ki. Ezt tettük az Egyesült Királyságban is, és még elérhetővé is tettük online, hogy a megfelelő jogosultsággal rendelkezők ellenőrizni tudják a programkódokat. Transzparensek vagyunk ebben a kérdésben.

Nemrég a Financial Times arról írt, hogy a brit kormány szerint a Huawei 5G hálózatával kapcsolatos kockázat menedzselhető. Ez nagyon pozitív hozzáállás az új technológiához, és egy ilyen kínai céghez. Elfogadjuk a versenyt, de nem fogadjuk el a megalapozatlan, bizonyíték nélküli vádaskodást.

Hogyan tud a Huawei bizalmat építeni az USA-ban és más nyugati országokban, ha közben az egyik vezetője egy olyan cégben volt igazgatótanácsbeli tag, amely Iránnal kereskedett? Emellett Kínát sokan úgy tekintik, hogy megfigyelő államot épít, és ehhez a Huawei is szállít eszközöket.

A berendezésekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy ezek csak eszközök, nem lehet ideológiát kapcsolni hozzájuk. Az a kulcskérdés, hogy ki és hogyan kezeli ezt a rendszert. Ugyanilyen eszközöket használ a Telekom, Vodafone, és sok ország kormánya racionálisan gondolkodik, például a britek, a franciák és Magyarország is. Vállalatként az a legfontosabb nekünk, hogy száz százalékban megfeleljünk a helyi törvényeknek. Magyarországon például be kell fizetni az Artisjusnak a szerzőijogi adót, de mondjuk Lengyelországban nincs ilyen. Ez alapvető a cégnek. Ha nem tudnánk megfelelni a törvényeknek és szabályozásoknak, ha nem tudnánk megvédeni a felhasználók adatait, semmi keresnivalónk nem lenne ebben az iparágban.

A Huawei pénzügyi igazgatója, Meng Van-csou letartóztatása az iráni embargókkal összefüggésben kényes téma a Huaweien belül? Volt ezzel kapcsolatban belső vizsgálat?

Most arra várunk, hogy a kanadai bíróság döntést hozzon, és hiszünk abban, hogy igazságos eljárásban lesz részünk. A belső vizsgálattal arra várunk, hogy Meng Van-csou hazatérjen. Mindegy, hogy milyen kereskedelmi háború zajlik éppen, mi a Huaweinél azt szeretnénk látni, hogy az egész világ békésebb, és a technológia jobbá teszi az életünket.

Magyarországon felmerültek ezzel kapcsolatban kérdések?

Itt gyorsan növekszünk, tavaly a forgalmunk 280 millió dollárnak felelt meg. Az okostelefon üzletágunk is gyorsan nő, közel 30 százalék a piaci részesedésünk az országban, és a csúcskategóriás mobilunk itt a legnépszerűbb egész Európában. Nagyon bizakodó vagyok. Eközben sok pénzt befektetünk, a Kínán kívüli legnagyobb gyártó –és logisztikai központunk itt van Magyarországon. Köszönjük a magyaroknak és a magyar kormánynak, hogy a vállalkozáshoz jó környezetet teremtettek.

Akkor itt nem is kellett reagálni a nemzetközi helyzetre, annyira erős a pozíciójuk?

Nem azt mondanám, hogy erős, de nagyon egészséges a kapcsolat. Azt látjuk, hogy a marketingkommunikációt erősítenünk kell, többet kell kommunikálni a médiával, hogy az emberek jobban tudják, mi az a Huawei, ismerjék meg a céget. Az is fontos, hogy több tehetség csatlakozzon hozzánk.

Hozott valamilyen kulturális változást a Huaweiben a kereskedelmi háború hatása?

Nincs okunk aggódni emiatt, és mi inkább a termékeinkre fókuszálunk.