A parlament megágyaz az Akadémia megcsonkításának
További Tech-Tudomány cikkek
-
Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője - Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
Bár a Magyar Tudományos Akadémia elutasítja, hogy elvegyék a kutatóintézet-hálózatát, és az egy vagyonkezelő alapítvány alá kerüljön, a Parlament már ezen a héten szavaz erről az új alapítványi formáról. Mint az MFOR kiszúrta, egy utólagos módosító indítvánnyal máris az MTA-intézetekre szabhatták a törvényjavaslatot.
Az új vagyonkezelő alapítványokról eredetileg a Corvinus kapcsán volt szó: az egyetem állami fenntartása megszűnik, a fenntartó a jövőben ez az új típusú alapítvány lesz, mely az induláshoz jelentős részvényvagyont is kap. Mint azonban Palkovics környezetéből kiszivárgott, a radikálisan átalakítani kívánt MTA kutatóintézeteit is oly módon vennék el az Akadémiától, hogy azok egy hasonló vagyonkezelő alapítványhoz kerülnének, melyben a kormányzati delegáltak is jelentős befolyással rendelkeznének.
Bár az MTA vezetése és Pakovics minisztériuma között újraindultak a tárgyalások, az Akadémia továbbra is elutasítja ezt az alapítványi formát. Erről Lovász László MTA-elnök múlt csütörtökön tájékoztatta az akadémiai kutatókat egy levélben:
Az ITM tárgyalódelegációja ismertette koncepcióját, amely szerint egy vagyonkezelő alapítvány fenntartásában működne tovább a kutatóhálózat. Az MTA tárgyalódelegációja ezt nem fogadta el, és tárgyalásba bocsátkozott más olyan megoldási javaslatok felvázolására, amelyek garantálják a kutatóhálózat egyben maradását és a kutatás szabadságát.
Ehhez képest a Parlament törvényalkotási bizottsága már be is nyújtott egy módosító csomagot a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslathoz. Egyetlen szó betoldásával teremtenék meg a lehetőségét, hogy az akadémiai kutatóintézetek is működhessenek ebben az alapítványi formában: a „kutatással” egészítik ki a közérdekű célok listáját, amelyek érdekében vagyonkezelő alapítványt létre lehet hozni. Az indoklás szerint a javaslatban felsorolt közérdekű célok közül kimaradt a kutatási tevékenység támogatása, noha nem vitásan ez is a társadalom gazdasági és szellemi fejlődését biztosító olyan célnak minősül, amelynek közérdekűségéhez nem férhet kétség – írja az Mfor.hu.
A módosítóval a parlamenti többség megteremtené a törvényi lehetőségét, hogy a kutatóintézetek elkerülhessenek az Akadémiától. Egyáltalán nem biztos, hogy ez valóban így fog bekövetkezni. Az MTA és a Palkovics-minisztérium között jelenleg is zajlanak a tárgyalások, az Akadémia továbbra is írásos garanciákat vár Palkovicstól.
Kutatóintézeti vezetőktől úgy tudjuk, hogy az Akadémiában azzal számolnak, hogy valamilyen kompromisszumot kénytelenek lesznek megkötni, ahhoz azonban ragaszkodnak, hogy az irányítás jelentős részben az MTA-nál maradjon, és kérdés természetesen a kutatóintézeti vagyon sorsa is.
Ezek alapján a vagyonkezelői alapítványi forma szabályozása inkább még csak egy elvi lehetőségnek tűnik, a Magyar Tudományos Akadémia jövője még nem dőlt el.
(Borítókép: Az Akadémia szétverése elleni élőláncos tiltakozás 2019. február 12-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
