A következő száz évben nitrogén hó fog hullani a Plútón

A Plútó törpebolygó vékonyka atmoszféráját először 1985-ben pillanthatták meg a csillagászok, amikor az égitest elhaladt egy távoli csillag előtt. E jelenség az okkultáció vagy csillagfedés. Azóta vagy tucatnyi efféle okkultációt figyelhettek meg a bolygókutatók, és minden alkalommal újabb és újabb információkhoz jutottunk a Plútót fedő gázréteg összetételéről.

A változás oka a Plútón érzékelhető évszakok változása. Minthogy a Plútó keringési ideje 248 földi évet tesz ki, nem meglepő, hogy az évszakok sem háromhavonként, hanem több évtizedenként váltják egymást.

A törpebolygó legutóbb 1989-ben tartózkodott a pályája Naphoz legközelebbi pontján. Azóta az északi félteke fokozatosan a Nap felé dől. Ez mostanra olyannyira felmelegítette a Szputnyik Planitia elnevezésű hatalmas fagyott nitrogénmezőt (amelyet a NASA New Horizon űrszondája fedezett fel, amikor 2015-ben elrepült a Plútó mellett), hogy jelentős része gázzá alakult, így növelve az atmoszféra nyomását.

1988 és 2016 között a nyomás háromszorosára növekedett, 04 pascalról 1,2 pascalra. De a térségre, a Plútó keringésének aktuális fázisa miatt évszázados alkonyat borul, és ez azt valószínűsíti francia csillagászok kutatócsoportja szerint, hogy a visszahűlő atmoszférából újból lecsapódik majd a nitrogén, és hópelyhekként hull majd alá. A Sorbonne Egyetem kutatója, Bruno Siccardy szerint

Forrás: New Scientist