Bébikorallokkal mentik meg a Nagy-korallzátonyt

Az Ausztrália keleti partvidéke mentén húzódó Nagy-korallzátonyt rendszeresen nevezik a tengerek esőerdőjének az ott honos életformák hihetetlen diverzitása miatt. De a klímaváltozás, a környezetszennyezés, illetve az ezek következményeként szinte megállíthatatlanul terjedő invazív fajok miatt

Az újjászületését igyekszenek elősegíteni az Ausztrál Tengerkutató Intézet munkatársai, akik fiatal korallállatokat ültetnek a Nagy-korallzátony kísérleti területein, amelyek a várakozások szerint egy új és egészséges nemzedék kiindulópontjaként szolgálhatnak. A korallokat, amelyeket a klímaváltozás hatására savasodó tengereknek jobban ellenálló fajok hibridizálásával állítottak elő, életük első három hónapjában a laboratóriumban nevelgették.

Az állatokat eddig a Nemzeti Tengerszimulátornak nevezett hatalmas medencékben keltették, amely nevének megfelelően a tengerbéli viszonyok tanulmányozására szolgál. A különböző medencékben eltérő környezeti körülményeket teremtenek a koralloknak, amelyek részben a jelenlegi tényezőket utánozzák, részben a különféle klímamodellek alapján megjósolható jövőbeli életfeltételeket szimulálják. Az ezekben tenyésztett korallok vizsgálatával próbálják kiválasztani azokat a hibrideket, amelyek jó eséllyel túlélik a még a mainál is melegebb és savasabb tengereket.

A korallfajok a természetben is gyakran hibridizálódnak egymással, így a laborban csupán felgyorsítják ezeket a természetes folyamatokat. A különböző fajok ily módon összekeveredő génjei időnként ellenállóbb utódokat eredményeznek.

A vadon élő korallok legtöbbje ma már a hőmérsékleti tűrőképessége felső határait feszegeti

– nyilatkozta a CNN-nek Madeleine van Oppen, a projekt egyik kutatója. A várakozások szerint a most előállított hibrid bébikorallok tűrőképessége jobban meg fog felelni az évtizedek múlva érvényesülő kihívásoknak.

A hibrid állatok első nemzedékét a múlt héten engedték ki a vadonba, ami az ő esetükben afféle tenger alatti kertészkedést jelentett. A következő időszakban monitorozni fogják a sorsukat. Vizsgálják, hogy milyen sikeresen maradnak életben, képesek-e terjeszkedni, és általában az effajta emberi beavatkozás milyen hatást gyakorol az ökoszisztémára.