Ervin
12 °C
28 °C

A tasmán ördög együtt tud élni a rákkal

2019.04.01. 16:17

A világ legnagyobb erszényes ragadozója, a tasmán ördög fennmaradása komoly veszélybe került, mivel az utóbbi két évtizedben tömegessé vált körükben egy a pofájukon kifejlődő daganatos betegség. A legújabb eredmények szerint azonban megjelentek olyan adaptálódott egyedek, amelyek nem halnak bele a betegségbe.

A betegséget először 1996-ban azonosították Északkelet-Tasmániában. A kór rohamosan terjedni kezdett, mára a faj elterjedési területének 95 százalékán felütötte a fejét, egyes helyi populációk egyedszáma pedig 90 százalékkal csökkent. Vagyis a faj puszta fennmaradása került veszélybe.

Tasmán ördög pofáján a tumorral
Tasmán ördög pofáján a tumorral
Fotó: Max Stammnitz / University of Cambridge

Rodrigo Hamede, a Tasmániai Egyetem kutatója immár tíz éve vizsgálja a betegséget. A trendek alapján számos forgatókönyvet modelleztek, és ezek 57 százaléka arra utal, hogy a betegség a következő 100 évben el fog tűnni, míg 22 százalékuk szerint az állatok még akkor is együtt fognak élni vele.

De hogyan terjedhet egy rák ilyen gyorsan? Nos, kevesen tudják, de számos fertőző daganat létezik. A tasmán ördögök a feltételezések szerint a verekedéseik során fertőzik meg egymást. Ilyenkor a dominanciaharc részeként

rendszeresen megharapják egymás pofáját, ezen a sérülésen keresztül kerül szervezetükbe a tumor.

Sőt a folytonos sérülések jelenthették a kór kialakulásának kezdőpontját is. Ha a sérült szövet gyógyulása közben újabb és újabb sérülés éri, megnő a mutáció veszélye, és tumorsejtek alakulhatnak ki. A növekvő daganat eltörheti az állat állkapcsát is, míg legtöbbjük egy-két éven belül elpusztul.

A tasmán ördög csapdázása
A tasmán ördög csapdázása
Fotó: Max Stammnitz / University of Cambridge

Hogy még rosszabbá váljon a helyzet, 2014-ben egy másik fertőző daganat is megjelent a sziget déli részén.

Mintha kétszer csapott volna a villám a tasmán ördögbe

- jellemezte az extrém módon szerencsétlen szituációt Hamede a BBC-nek. Viszont az utóbbi 5-6 évben egyre több állat tűnik ellenállóbbnak a betegséggel szemben, mindenféle emberi beavatkozás nélkül is. Nem csoda, hogy egy ilyen mértékben halálos betegség nagyon erős szelekciós nyomást fejt ki a fajra. Azok az egyedek, amelyek genetikai hátterük folytán kisebb-nagyobb rezisztenciával rendelkeznek, sokkal nagyobb arányban vesznek részt a következő generáció létrehozásában, így a rezisztens gén gyorsan elterjedhet.

Folytonos fegyverkezési harc dúl az állatok és a betegségek között. A védekezés hatékonyabb formáit fejlesztik ki, de ezzel nyomást helyeznek a betegségre, hogy még jobban fertőzzön

- mondja Max Stammnitz, a Cambridge-i Egyetem kutatója. Ugyanakkor a betegség szempontjából sem előnyös azonnal megölni minden fogékony állatot, hiszen ezzel a saját fennmaradását veszélyezteti. A megbetegedett egyedek azért élhetnek a fertőzés után még akár két évvel is, hogy eközben legalább két újabb almot nevelhessen fel, amelyekben a kölykök esetenként máris megfertőződnek. Itt persze nem arról van szó, hogy a tumor tudatosan hagyja életben a tasmán ördögöt, de ő is evolválódik, és a késleltetett halálozást okozó változat sikeresebbnek bizonyul.

A tasmán ördög természetbe való visszaengedése előtt
A tasmán ördög természetbe való visszaengedése előtt
Fotó: Max Stammnitz / University of Cambridge

Viszont úgy tűnik, hogy a fegyverkezési versenyben jelenleg a tasmán ördögök kerültek fölénybe, minthogy immár 23 igazolt tumorregressziót dokumentáltak. Ezek az esetek nem tekinthetők gyógyulásnak, mindenesetre

a daganat visszahúzódott, és az állatok jelenleg egészségesnek tűnnek.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!