Ez az évszázad őslénytani felfedezése - ha igaz

Egy észak-dakotai lelőhelyen a berkeley-i Kaliforniai Egyetem paleontológusai olyan gazdag ősmaradvány-lelőhelyre bukkantak, amelyet az évszázad felfedezésének neveznek. Ha beigazolódnak állításaik, akkor ebben lehet is igazság. Csakhogy a lelőhelyet teljes hírzárlat mellett, a rivális tudósokat kizárva tárták fel, ami legalábbis homlokráncolásra, sőt kétkedésre sarkall egyes őslénykutatókat.

A lelőhely, amelyet Hell Creek-formációnak neveztek el, látszólag a dinoszauruszokat kiirtó aszteroidabecsapódás pillanatából származik. Erre utalnak például az ott talált halfosszíliák kopoltyúiba fúródott, üveggé olvadt kőzetszilánkok nyomai. Ezzel párhuzamosan az ausztráliai Queenslandben más paleontológusok olyan megkövesedett dinoszaurusz-lábnyomokat tártak fel, amelyek egy növényevő hadroszaurusztól, illetve valószínűleg egy fiatal Tyrannosaurustól származtak, és ugyancsak a meteorbecsapódás után az életükért futó állatok végső perceinek állítanak emléket - a feltételezések szerint.

Ez maga a halálos csapás, amelynek [közvetlen hatásai] megőrződtek ezen a rendkívüli lelőhelyen. Ez egyszerűen elképesztő, az évszázad felfedezése

- lelkesedett a valóban figyelemre méltó felfedezésért Jay Melosh, a Purdue Egyetem kutatója, az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmány egyik közreműködője.

Más kutatók azért jóval szkeptikusabbak ennél. Noha elismerik, hogy a munka bizonyos elemei figyelemre méltók, fenntartásaikat hangoztatják, főként azért, mert őket teljesen elzárták a felfedezéstől. A Hell Creek térsége (amely Montanában, Észak- és Dél-Dakotában, illetve Wyomingban terül el) régóta gazdag dinoszaurusz-lelőhelynek számít. Számos dinó, emlős- és halmaradványt fedeztek már fel itt az elmúlt évtizedekben, amelyek kora általában 70-65 millió év. Azért van a jelenleg a szárazföld belsejében található lelőhelyen olyan sok halfosszília, mert abban az időben sokkal magasabban állt a tenger szintje, így   Észak-Amerika jelentős része víz alatt volt.

A felfedezést tévő kutatók, akik közül a doktoranduszhallgató Robert DePalmát helyezte középpontba a szenzációról hosszú riportot közlő New Yorker, azzal védekeznek, hogy azért van a terület elzárva mindenki más elől, hogy a fosszíliavadászok ne tudják lerabolni az egészet. Viszont mások szerint kétkedésre adhat okot a leletek valóságos jelentőségét illetően az, hogy a PNAS-ben közölt

Ettől függetlenül az kizárható, hogy az egész feltételezés csalás lenne, hiszen a Berkeley a világ egyik vezető egyeteme, a PNAS pedig az egyik legrangosabb folyóirat. Arról immár tudományos konszenzus alakult ki, hogy a dinóknak harangozó aszteroida a mai Mexikó területén lévő Yucatán-félszigeten csapódott be, kialakítva a Chicxulub-krátert. Vannak egyes őslénykutatók, akik megkérdőjelezik azonban, hogy pusztán az aszeroidabecsapódás ekkora kataklizmát okozhatott volna. Szerintük a földi vulkanikus aktivitásnak is szerepet kellett ebben játszania.

A becsapódás idejéből pillanatfelvétel módjára megőrződött lelőhely, benne a kutatók szerint a haláltusájuk pillanatában megkövült állatokkal, ha bebizonyosodik jelentősége, vélhetően