Halott naprendszerben halott bolygó kering egy halott csillag körül

A Warwicki Egyetem asztrofizikusai 400 fényévre a Földtől egy fehér törpe körül keringő bolygómaradványt találtak. Az égitestek mai képe jól mutatja azt, hogy mi marad egy naprendszerből, ha a központi csillag, kifogyva az üzemanyagból szupernóvaként felrobban, és fehér törpe marad utána.

Christopher Manser és munkatársai furcsaságot vettek észre, miközben a fehér törpét tanulmányozták. Éppen a csillagmaradvány körüli porgyűrűt vizsgálták, amely valószínűleg a szupernóvában megsemmisült egykori bolygók maradványait tartalmazza, amikor

Minthogy az ingadozás kétóránként ismétlődött, a tudósok úgy gondolják, hogy a csillag körül keringő gázcsóva okozza. Noha a kutatócsoport nem volt képes tüzetesebben szemügyre venni a gázcsóva forrását, mert az túl kicsi és halvány, úgy gondolják, hogy az szilárd test lehet, valószínűleg az egyik exbolygó maradványa (esetleg egy üstökös).

Ezen égitest átmérője nagyjából 400 kilométer, majdnem akkora, mint a Ceres, naprendszerünk legnagyobb aszteroidája. Vélhetően akkor bocsátja ki a gázt, amikor ütközik a porfelhőt alkotó törmelékdarabokkal.Az égitest rendkívül közel tartózkodik a fehér törpéhez, hiszen mindössze két óra a keringési ideje.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy nagyon nagy a sűrűsége, és tömör vasból vagy valamilyen más nehézfémből kell állnia, máskülönben ugyanis darabokra szaggatná a fehér törpe gravitációs ereje.

A mi Napunk nagyjából 5 milliárd év múlva jut hasonló a sorsra: mivel a szupernóvához kicsi a tömege, ehelyett vörös óriássá alakul, de a dolog a mi szempontunkból hasonló eredményekkel jár majd. Vele együtt pedig mi is az enyészeté leszünk (hacsak nem költözünk addigra más csillagrendszerekbe), ugyanis a Föld biztosan belül lesz a robbanás sugarában.

Forrás: New Scientist