Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Már a gyárakat is influenszerek mozgatják

K EPA20190401168 (1)
2019.04.05. 08:38

Ha egy influenszer bemutat egy terméket, akkor a következő hetekben hirtelen megugró vásárlói igényre lehet számítani, és ezzel lépést kell tartani, rugalmas gyártásra van szükség.

Ezek a dolgok mozgatják most a világ iparát – mondja Klaus Helmrich, a Siemens igazgatósági tagja, aki a digitális ipari területért felel. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a Youtube-on és az Instagramon több millió ember által követett emberek belemondják a kamerába, hogy ilyen meg olyan sampont használnak, és aztán követők tömegei rendelik meg vagy veszik le a bolt polcáról pontosan ugyanazt a sampont. Kihagyott ziccer, ha nincs elég eladható termék.

A fentieknek súlyt ad, hogy mindez nem valami popfesztiválon hangzott el, hanem a világ legnagyobb ipari szakkiállításán, a Hannoveri Vásáron, ahol az ipar szereplői mutatják meg a legújabb robotjaikat, a blokkláncra és mesterséges intelligenciára épülő gyártásvezérlő szoftvereiket és szenzoraikat. 

Az április első hetén zajló rendezvényen volt pár látványos, ám elcsépelt klisé (a pingpongozó robot könnyen emészthető tartalom, de öt éve van ilyen), kevésbé látványos, rejtett szóvicc csapágyas geekeknek, és egyébként a kiállított dolgok 98,4 százaléka átlagfogyasztói szemmel teljesen érthetetlen és unalmas, nagyjából mintha könyökcsöveket, kábelvezető csatornákat és villanyóraszekrényeket kéne nézni naphosszat.

Az viszont kiderült, hogy műszaki szempontból nagyjából minden megvan a negyedik ipari forradalomhoz. Az 5G is kapott egy saját csarnokot, és a mobilhálózatok legfrissebb generációja az egyik utolsó fontos láncszem, ami hiányzott az ipar 4.0 víziójának megvalósításához.

Fontos tudni, hogy a szimpla automatizáció még az előző, harmadik forradalom vívmánya volt, az ipar 4.0 rendszerében önállóan dolgozó, egymással és emberekkel együttműködő robotok veszik át a kemény fizikai munka túlnyomó részét. Ha hagyjuk.

még az ipar 4.0 éllovasai is a kéziféken pihentetik a kezüket, miközben a fejlesztés területén tövig nyomják a gázpedált.

Az emberi gondolkodásmód visszafogja a száguldást, és meglepő volt azt hallgatni a vacsora közben a Siemens egyik vezetőjétől, hogy még a német vállalatok körében sem rózsás a helyzet, az 60-as és 70-es évek óta működő nagy gyárak vezetői közt néhányan annyira konzervatívak, hogy csípőből elvetik a digitalizációs törekvéseket. Szóval ez alapvetően nem magyar probléma. De az is más színben tünteti fel a modernizációt, hogy maguk az ipar 4.0 meghatározó szereplői, véleményformálói is aggódnak a dolgozó emberek iránt, mégsem lehet szó arról, hogy egy csapásra a gépeknek adjanak át minden fizikai munkát.

Klasszikus elképzelés (megjelenik például a Charlie és a csokigyár című filmben is), hogy oké, a gépek elveszik az ismétlődő és agylohasztó fizikai munkát, de cserébe lesznek, akik a gépek szerelésével foglalkoznak. Van egy rossz hírem. Az ipar 4.0-nak az is egy markáns része, hogy a robotok a beépített szenzoroknak és az 5G mobilnetnek hála önmagukról gondoskodnak, és automatikusan jelentik, ha várhatóan meghibásodnak, hogy ezáltal is csökkenjen a javításra fordítandó munkaidő. Minél kevesebbet áll a gyártósor, annál kisebb a veszteség. Ezt nevezik emberi beavatkozás nélkül megoldott üzemeltetésnek, és a digitális rendszerek fenntarthatósága miatt létfontosságú, hogy legyen ilyen, mert elképesztően bonyolult, rengeteg elemből álló rendszerekről van szó. 

Biztonságos terep

A Siemens standján nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy bemutassák, milyen egyszerűen elkezdhető a digitális eszközök bevezetése, a termelés megszakítása nélkül. Létre kell hozni a termékek és a gyártósor digitális ikertestvérét, egy virtuális tervrajzot, és az alapján lehet új részfolyamatokat és/vagy fejlettebb berendezéseket beemelni a megállás nélkül futó tömegtermelésbe. Az a folyamat pedig bármi lehet egy zacskó csipsz bedobozolásától egészen az elektromos autó akkumulátorának a beszereléséig. 

Arra is nagy erőkkel készülnek, hogy a szenzorokkal telepakolt gépek biztonságos módon tudjanak a hálózatra csatlakozni, és azt mondják, hogy az üzemnek nem kell majd foglalkozni a kiberbiztonsággal, mert ezt megteszik ők helyettük. Sőt, saját mobilhálózati bázisállomásaik és klienseik is vannak, amiket kimondottan az ipari igényekre hangoltak rá. Ezzel elvileg úgy tudnak majd a gyárak ráállni az 5G-re, hogy megmondhatják a mobilszolgáltatónak: ők bizony csak ipari eszközökre hajlandók csatlakozni.

Hol érdekli őket, hogy a mobilon Netflixező lakosság milyen 5G bázisállomáson van? 

Ez is megoldás lehet a Huaweijel kapcsolatban felmerült kiberbiztonsági aggodalmakra, amennyiben mobilszolgáltatók a központi hálózati elemek (core network), vagyis a gyáregységek közti kapcsolat kiberbiztonságát is garantálni tudják.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Wir sind die roboter #messe #hannover #industry4 #manufacturing #robots #factory

Tóth Balázs (@bthtzsl) által megosztott bejegyzés,

Biztonsági szerepe van annak is, hogy blokklánc alapon tervezik végigkövetni minden egyes termék és alkatrész mozgását a gyártási folyamatban. Ez kísérleti szinten működik, és elsősorban az élelmiszeriparban kezd hódítani.

akár a tehénig vissza lehet követni a tejtermékek előállítási, szállítási és feldolgozási folyamatát.

A felhővel kapcsolatban is felmerülnek kérdések, amikre új választ adott a Siemens, pedig roppant büszkék a MindSphere nevű nyílt platformjukra, amely a gépek IoT szenzoraiból érkező adatok begyűjtését és feldolgozását segíti, hogy ezek alapján akár a földrajzilag egymástól távol lévő gyáregységek működését is tudják optimalizálni. Aki tart a felhőtől, annak most már gyárba telepíthető számítási kapacitást is kínálnak. 

Rohannak előre

A gyártásban használt eszközök gyártói legalább annyi technológiai hívószóval dobálóznak, mint a fogyasztói kütyük gyártói. Van itt blockchain, AI, felhő és gépi tanulás, nyakon vágva egy csomó robotkarral. De hogy mindez ne csak a kiállítások, hanem a gyárak csarnokaiban is megjelenjen, ahhoz  nem elég beruházni a gépekbe, az embereket is tanítani kell – mondta Dale A. Martin, a Siemens Magyarország elnök-vezérigazgatója.

A német vállalat hazánkban is támogatja a duális képzést, a szakképzéstől kezdve a bachelor fokozaton át egészen a mesterképzésig, sőt, a vállalat több szereplővel közösen elkezdett dolgozni egy ipari jellegű PhD-koncepción, amely az alkalmazott kutatóhelyek és doktori iskolák szorosabb és hatékonyabb együttműködését eredményezheti. A Siemensnek fontos célja, hogy az oktatási rendszer ne a bemenetet nézze, hogy a hallgató hány évig és hol koptatta az iskolapadot, hanem a kimenet fontos, hogy a hallgató a vizsgán jól végezzen, függetlenül attól, hogy hol szerezte meg a tudását.

Munkatársunk utazását a kiállításra a Siemens támogatta, de a cégnek nem volt semmiféle beleszólása a cikkben megjelenő tartalomba.

(Borítókép:  Látogatók a Siemens német elektrotechnikai és gépipari konszern kiállítóhelyén a Hannoveri Vásáron 2019. április 1-jén.  -fotó:  MTI / EPA / Jens Schlüter)