Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

A rabszolgatartók sem bújhatnak el a műholdak elől

GettyImages-145060221
2019.04.05. 21:34
Bár hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a rabszolgaság a múlt szégyenfoltja csupán, a valóságban ma is milliókat dolgoztatnak rabságban – illegálisan vagy a helyi hatóságok hallgatólagos közreműködésével. Egy globális kutatási projekt a műholdas távérzékelés és a mesterséges intelligencián alapuló képelemzés erejét egyesíti, hogy fülön csípje napjaink Leoncióit.

A Walk Free Alapítvány által rendszeresen összeállított globális rabszolgaságindex statisztikái szerint jelenleg a földön 40,3 millió embert tartanak fogságban és dolgoztatnak törvénytelenül, akaratán kívül. A rabszolgák 71 százaléka nő, 15,4 milliójukat kényszerházasságban tartják, míg a fennmaradó 24,9 millió embert kényszermunkásként dolgoztatják.

A rabszolgaság a harmadik világban a legelterjedtebb, de az egyébként gazdag országokban sem ismeretlen. Afrikában és Délkelet-Ázsiában általános problémát jelent, de a Közel-Kelet gazdag olajállamaiban, a volt szovjet utódállamokban, illetve Mongóliában is rendszeres. Ahogy várható, a fejlett világ tesz abszolút értékben a legtöbbet a rabszolgaság elleni küzdelemben, míg a közép-afrikai államok, Irán és Észak-Korea a legkevesebbet, azonban ha a GDP-hez viszonyítjuk a tettek erejét, már sokkal érdekesebb kép bontakozik ki.

Az ország gazdagságához mérten Grúzia, Moldova, Szenegál, Sierra Leone és Mozambik erején felül teljesít, míg Katar, Szingapúr, Kuvait, Brunei és Hongkong vagyona alapján sokkal hatékonyabban is védhetné az emberi szabadságot.

már ha akarná, és nem állna érdekében a rabszolgaság hallgatólagos eltűrése.

A legfejlettebb országok G20-as csoportja a statisztikák szerint 354 milliárd dollár értékben importál évente olyan termékeket, amelyek esetében felmerül a gyanú, hogy rabszolgák gyártották. És a lista tetején nem a legkevesebb hozzáadott értékű nyersanyagok vannak. A becslések szerint ebből az összegből 200 milliárd dollárt az elektronikai cikkek, 128 milliárdot a ruhák, 13 milliárdot a hal, 3,6 milliárdot a kakaó és 2,1 milliárdot a cukornád tesz ki.

A rabszolgamunkával előállított termékek globális felvevőpiaca
A rabszolgamunkával előállított termékek globális felvevőpiaca
Fotó: globalslaveryindex.org

A rabszolgamunka tehát érzékelhető részt vállal a globális gazdaságból, ezért az ENSZ fenntartható fejlődésről szóló Agenda 2030 című cselekvési tervei között kiemelt helyen szerepel a modern kori rabszolgaság felszámolása. Csakhogy ezt könnyebb mondani, mint valóra váltani – derül ki a Nottinghami Egyetem geográfusainak a rabszolgaság elleni küzdelem legmodernebb fegyverarzenálját bemutató tanulmányából. A legtöbb esetben ugyanis nem állnak rendelkezésre megbízható, térben és időben is naprakész információk a rabszolgatartók tevékenységéről.

Ahol elterjedt az emberek illegális fogva tartása és kényszermunkája, ott értelemszerűen gyenge az állam ellenőrző képessége. A helyi szervek legtöbbször tisztában vannak azzal, hogy mi folyik a mindentől távol eső, elzárt gyártelepeken, de nekik legtöbbször nem akaródzik túlzottan keménykedni a rabszolgatartókkal. A központi kormányzatok pedig csak álmodnak arról, hogy kézben tarthassák az adminisztratív központoktól távol eső vidékek valóságát.

A tanulmány vezető szerzője, Doreen Boyd először két évvel ezelőtt fedezett fel egy rabszolgamunkával működtetett téglaégető kemencét India Rádzsasztán államának egy félreeső zugában. A tájról készült műholdképeket böngészett, amelyeken azonnal kiszúrta a jellegzetes alakú égetőművet és a körülötte elterülő, vörös salakpályára emlékeztető gyárudvart. Persze azt nem lehet közvetlenül megállítani a műholdkép alapján, hogy az üzem munkásai rabszolgák-e vagy sem, de a Délkelet-Ázsia úgynevezett téglaégető övezetében lévő

több tízezer hasonló üzem nagy részében kényszermunkásokat dolgoztatnak éjt nappallá téve.

Rabszolgákat foglalkoztató indiai téglaégető telep Rádzsasztán államban.
Rabszolgákat foglalkoztató indiai téglaégető telep Rádzsasztán államban.
Fotó: Digital Globe

A helyi hatóságok – ha mégis motiváltak valamelyest – csak akkor tudnak e létesítmények ellen fellépni a felszínen, ha pontos ismereteik vannak a vállalkozás méreteiről, tevékenységéről. Ebben segít a műhold, illetve újabban az algoritmizált képelemző technológiák. Február közepén az egyre kiterjedtebb globális rabszolgaság-ellenes tudományos összefogás szereplőinek rendeztek konferenciát a New York-i Egyetemen. A kongresszus egyik szervezője szerint a modern kori rabszolgaság leleplezése a hagyományos bűnüldöző módszerekkel azért is szinte lehetetlen, mert

a rabszolgákká váló emberek általában rejtve maradnak az állam figyelme elől.

Gyakran senki sem tud a létezésükről, nincs társadalombiztosításuk, még a születésüket sem regisztrálták, így nincs is kit keresni. Viszont a kutatók becslése szerint a rabszolgamunka harmada az űrből is látható nyomokat hagy a felszínen – legyenek azok téglaégető üzemek, illegális külszíni fejtések vagy halfeldolgozó telepek a délkelet-ázsiai folyók partján.

A rabszolgaság elleni műholdas küzdelem kezdetei 2015-re nyúlnak vissza, amikor a földet fényképező műholdakat üzemeltető DigitalGlobe nevű cég arra kérte az internetező önkénteseket, hogy a ghánai Volta-tóról készített műholdképein jelöljék be a gyermekrabszolgaságra utaló jeleket. A tó a maga 8500 négyzetkilométeres területével a világ legnagyobb mesterséges tava, így a felszínről nehéz teljes képet alkotni az illegális halászat kiterjedtségéről. Több tízezer önkéntes feküdt neki a szatellitképeknek, és összesen 80 ezer hajót, épületet, kikötőt és más illegális halászatra utaló objektumot jelölgetett be rajtuk. Ezek az információk segítettek a gyermekmunka ellen küzdő szervezeteknek, hogy felmérjék a tó körüli probléma nagyságát, illetve kijelöljék az ellenőrizendő létesítmények körét.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslése szerint 20 ezer gyereket dolgoztatnak a Volta-tó körül napi 19 órában, amiben sokuk örökre megnyomorodik vagy meghal. A gyermekrabszolgaság örök forrása a nyomor. A helyi családokban nevelkedő gyermekek élelmezésére átlagosan kevesebb mint heti 2 dollár jut. Így sok család adja oda (vagy adja el) az emberkereskedőknek a fiúkat már 4 éves korban, minthogy azok rendes ellátást és oktatást ígérnek nekik.

bár vélhetően a legtöbb család valójában pontosan tudja, hogy milyen sors vár rájuk.

Boyd és munkatársai is emberi önkéntesekkel kezdték az indiai téglaégető kemencék felderítését a műholdképeken, de mára automatizálták a keresést. Gépi tanuláson alapuló algoritmusokat tanítottak meg arra, hogy felismerjék az emberek által megcímkézett téglaégetőket, amelyek – bármennyire is szeretnék elrejteni őket üzemeltetőik a kíváncsi szemek elől – semmi mással nem összetéveszthetők a környéken: magas kéményük van, maga a kemence akár 150 méter hosszú is lehet, a téglagyártás pedig jellegzetes elszíneződést okozó szennyezéssel jár.

A Remote Sensig (Távérzékelés) című folyóiratban néhány hete megjelent tanulmányukban demonstrálják az algoritmus hatékonyságát: a program 178 téglaégető kemencét talált Rádzsasztán kijelölt régiójában a Google Föld képein, amelyből kilenc volt fals pozitív találat (amelyek a valóságban nem téglaégetők voltak).

1-s2.0-S0924271618300479-gr7

Egy másik műholdas cég, a Planet összesen 150 kisméretű műholdat üzemeltet. Ezek fotói ugyan kisebb felbontásúak, mint a DigitalGlobe képei, viszont megvan az az előnyük, hogy a bolygó minden tájáról minden egyes nap készítenek felvételt. Így a képek alapján a tevékenységek időbeli dinamikája is pontosan felmérhető.

Mindennap láttunk minden egyes épületet, minden mezőt, minden bányát, minden erdőt

– nyilatkozta a cég alelnöke, Andrew Zolli a Science-nek.

A változások gyorsaságából következtetni lehet az ipari vagy mezőgazdasági termelés során alkalmazott módszerekre. Amikor például egyik nap látják, hogy egy türkmenisztáni gyapotföldön aratják a termést, és olyan lassan végeznek a munkával, hogy kizárt, hogy gépeket alkalmazzanak, akkor azonnal rabszolgamunkára gyanakszanak. Ugyanígy lépésről-lépésre az India és Banglades között elterülő Szundarbansz mocsár halkeltető telepein. Más műholdak képesek a földrajzi magasság (a domborzat) változásait már egészen kis léptékben is monitorozni, centiméteres vagy még kisebb változásokat is észrevesznek. Ezek segítségével akár az illegális bányák föld alatti járataiban folyó munka nyomaira is rábukkanhatnak.

A leleplezés ugyanakkor csak az első lépés lehet a modern kori rabszolgaság felszámolásáért folyó küzdelemben, hiszen ha a hatóságok nem állnak készen, hogy az azonosított rabszolgatartókat felelősségre vonják, illetve a helyiek nyomora továbbra is végeláthatatlan utánpótlást biztosít a munkából kihulló rabszolgák pótlására, akkor

e gyakorlat továbbra is háborítatlanul fennmaradhat.