Mélyszegénységben élők is építhetik a magyar MI-t

Több mint négyszáz szakértő részvételével zajlik az ötletelés arról, hogy Magyarország mihez kezdjen a mesterséges intelligenciával (MI). A tavaly októberben erre a célra létrejött MI koalíció lenyűgözően sokféle felvetést igyekszik kidolgozni, megkeresni a bennük rejlő lehetőségeket, a technológiától és alkalmazásoktól a nemzetközi együttműködéseken át egészen az oktatásig. Kiemelten foglalkoznak etikai és adatvédelmi kérdésekkel, de a tervek közt megtaláljuk azt is, hogy miként lehetne bevonni a mélyszegénységben élőket a hazai MI-fejlesztésbe. A gépi algoritmusok betanításában szinte bárki részt tud venni, például amikor azt kell megmondani a számítógépnek, hogy egy adott fényképen mi látható.

Most a projektcsapatok végiggondolják a felvetéseket, kidolgozzák a részleteket, aztán előterjesztik a többiek felé az eredményt. Az eredmény egyfajta sorvezető lesz az ország őszre várható MI-stratégiájához, erre épülhet az állam intézkedési terve az MI-hez kapcsolódó fejlesztésekről, pályázatokról.

Ha egy vállalkozás, egy kormány vagy egy nemzetgazdaság jó ütemben és jó logikával nyúl a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek felé, akár évtizedes hátrányt dolgozhat le, vagy évtizedes előnyt szerezhet a versenytársaival szemben

– mondta Jakab Roland, a MI Koalíció elnöke, az Ericsson regionális igazgatója. Először azonban az MI alkalmazását akadályozó törvényekre és szabályozásokra igyekeznek rámutatni. Van például olyan, még a 90-es években meghozott szabályozás, amely az ügyfélszolgálatokon bizonyos tevékenységeknél megköveteli az emberi munkát, pedig ugyanerre a feladatra több száz országban alkalmaznak csetbotokat, így a hazai szolgáltatók lemaradásban vannak, kevésbé hatékonyak. Az adattörvény is óriási kérdés, hogy ki és miként férhessen hozzá személyes információkhoz, hogyan lehet a névtelenséget garantálni. A mesterséges intelligencia kihasználása szempontjából sok múlik azon, hogy mennyire vagyunk megengedők vagy szigorúak.

Egy szuperszámítógép is hasznos, mert nagyon fel tudja gyorsítani a kritikus adatokon elvégzett kutatás-fejlesztést, de ennél sokkal fontosabb, hogy legyen összegyűjtve és megfelelően tárolva a jó minőségű, kutatható adat. „Meg kell találni az egyensúlyt az ország és az egyének szuverenitásának védelme, valamint az információk megosztásából, elemzéséből származó társadalmi hasznok között.”

Ne csak a csirkét nézzük

A mesterséges intelligencia kutatásának globális versenyében vannak kimutatható hangsúlyok egy-egy ország esetében, például Kínában nagy erőfeszítéseket tesznek az arcfelismerés terén, Skandináviában pedig az egészségügyi kutatásokat részesítik előnyben, de senki sem specializálódik, nincsenek leosztott lapok, amelyekből Magyarországnak is húznia kell. Sok az együttműködés, és vannak, akik matematikai modelleket fejlesztenek, mások a ráépülő alaptechnológiát, vagy képfelismerőt a technológiára, vagy alkalmazást a képfelismerőre. Az 5G hálózatok kiépítése is elindult, amely a jövőben még inkább felgyorsul, ez pedig magával hozza az önfejlesztő rendszereket, és a gépi tanulás hálózatokba való beépítésének igényét is.

Nagy szakadék van aközött, ami technológiailag elérhető, és amit ténylegesen felhasználnak valamire, éppen ezért is igyekszik az MI Koalíció bemutatni a hazai vállalkozásoknak, hogy mi minden működik már. Jakab Roland szerint van egy olyan általános tévhit is, hogy az MI bevezetése hatalmas befektetés, komoly felkészültség kell hozzá. Ez csak akkor igaz, ha egy vállalkozás mindent MI-vel szeretne lefedni, például egy üzem ezzel optimalizálná a teljes gyártósorát, vagy az ügyfélszolgálaton kiváltanának minden emberi munkaerőt.

Az MI azonban olyan a vállalkozásoknak, mint az áram. Nem önmagában eszköz, hanem egy technológia, amely meghajt bizonyos eszközöket. Ezzel a hasonlattal élve, igen, nehéz bevezetni az általános világítást és az áramhajtású gépeket egy olyan szövőüzembe, ahol kézi hajtású gépek vannak. De ez nem jelenti azt, hogy ne használhatnának zseblámpát. Jakab Roland szerint ma pont ez történik, rengeteg olyan önállóan használható eszköz van, amelyek már mesterséges intelligenciával hajtottak, és ezek közül nagyon sokhoz nem kell nagy befektetés.

Ilyenek például:

• MI által segített marketinges célzás;
• a kamera a gyártósor végén felismeri a selejtes árut;
• a csirkék fölé rakott kamera képének elemzéséből, a csirkék mozgásából meg lehet állapítani, hogy melyik beteg;
• előrejelzik az ügyfél viselkedése alapján, hogy mikor fogja lemondani az előfizetést;
• átírják az ügyfélszolgálatosok beszélgetéseit szöveggé, hogy minőségbiztosítási szempontból elemezhetőek legyenek.

Ezek mind olyan kisebb termékek vagy szolgáltatások, amelyek egyszerűen letölthetők, előfizethetők, és nemcsak a költség kiszámítható, hanem a belőle származó előny is. Emellett futnak az olyan nagyobb ívű, mérnöki szemmel is rengeteg áttörést hozó projektek, amelyekből például az önvezető autók és a személyre szabott gyógyterápiák piaca fejlődhet ki.

Az már látható a mesterséges intelligencia iránti globális érdeklődésből, hogy az oktatásával is foglalkozni kell, mert jóval több szakértőre lenne igény. De ez nem magyar probléma, mutatott rá Jakab Roland. Az egész világban úgy berobbant ez az új technológia, hogy mindenki csak kapkodja a fejét, hogy mit is tanítson egyáltalán, miközben globális verseny van a tehetségekért, csillagászati fizetésekkel.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)