Az állatsimogatókat leginkább a baktériumok élvezik
További Tech-Tudomány cikkek
- Ez a Genesis Phil Collins nélkül gyorsítja fel a robotokat
- Már évtizedek óta tudják hogy mérgező, mégis máig használják ezt a műtrágyát
- Minden idők legforróbb napjait éltük 2024-ben, de 2025-ben sem lesz sokkal jobb
- Szemet gyönyörködtető Aston Martin kerül kalapács alá
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
Ha nem lett volna egyértelmű, hogy az állatsimogatók után érdemes minél hamarabb és minél alaposabban megmosni a gyerekek és a felnőttek kezét, akkor most itt egy újabb tanulmány, amely szerint a multirezisztens baktériumok egyik kedvenc vadászterülete.
Az állatsimogatók világszerte közkedveltnek számítanak, itt ugyanis ellentétben a klasszikus állatkertekkel, közvetlen kontaktusba kerülhetnek a látogatók az állatokkal, azaz bemehetnek, megsimogathatják, megölelgethetik őket és miközben jobban megismerkednek velük, hatékonyabban cserélik ki a bacilusokat is. Az izraeli Ariel Egyetem kutatói pedig azt vizsgálták, hogy ez mennyire veszélyes az emberekre és az állatokra nézve.
A kiterjesztett spektrumú béta-laktamáz és az AmpC béta-laktamáz mind nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a baktériumok ne reagáljanak a legismertebb antibiotikumokra, azaz növelik az ellenálló képességüket, ami érthető módon az embereknek nem jó, hiszen ha betegséget okoznak, nem tudják hatékonyan és gyorsan kiirtani őket az orvosok. Azt is érdemes megjegyezni, hogy az antibiotikum pusztító képességet át tudják adni más baktériumoknak is, azaz különösen veszélyesek lehetnek a látogatókra, akiknek a többsége leginkább gyerek.
A kutatók 8 izraeli állatsimogatót látogattak meg, és ott 228 állatból vettek összesen 382 mintát. Megvizsgálták a szőrt, a tollat, a bőrt és az ürüléket is, és az állatok 12 százalékának mintájában találtak multirezisztens baktériumokat. Ezek 77 százalékát az ürülékből mutattak ki, de a maradékot az állatok szőrén, bőrén vagy tollazatán találták. Azoknál az állatoknál, amelyeknél gyógyszer-rezisztens baktériumokat találtak, nem is egy ilyen törzset fedeztek fel. Az azonosított baktériumtörzsek között pedig volt e.coli, ami hasmenést okoz és húgyúti fertőzéseket okozó baktérium is. A kutatásból az is kiderült, hogy azok az állatok, amelyeket már kezeltek valaha antibaktériummal, nagyobb eséllyel hordanak magukon multirezisztens baktériumokat, és az is gyakori, hogy az egyedeket nem is betegítik meg ezek a törzsek, viszont átadhatják az ilyesfajta intézményeket rendszeresen látogató lelkesen simogatóknak.
A megoldás továbbra is az, amit a legtöbb szülő különösebb gondolkodás nélkül tesz, azaz nem hagyja, hogy gyermeke megossza fagyiját és egyéb élelmiszerét az alpakkával, és a közös játék után alapos kézmosással zárják le a programot. A kutatást vezető Shiri Navon-Venezia professzor ezen kívül még arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatsimogatóknak is nagyobb körültekintéssel kellene kialakítani a helyet, és kötelezni arra a látogatókat, hogy az állatok abajgatása előtt és után is alaposan mossanak kezet, mert a baktériumok cseréje nem csak a látogatókra, de az állatsimogatók sztárjaira is veszélyes lehet, még akkor is ha egyébként minden létező higiéniai szabálynak megfelelnek, és az állatok is jó bőrben vannak.