A nagyon aktív csillagok elfújják közeli bolygóik légkörét

A csillagoktól bizonyos távolságokra, tehát az élhető zónában lévő bolygókon az élettel potenciálisan összeegyeztethető körülmények alakulhatnak ki. A nagyon aktív, fiatal csillagok azonban szó szerint elfújhatják ezeknek az égitesteknek a légkörét, állapította meg egy osztrák kutatócsoport az Astronomy & Astrophysics Letters című szaklapban megjelent tanulmányában.

A Földhöz hasonló bolygók utáni kutatás során viszonylag kis távolságra több jelöltet is megfigyeltek az egyre nagyobb teljesítményre képes teleszkópokkal. A keresés során elsősorban olyan bolygókra koncentráltak, amelyek úgynevezett M-törpék (M színképosztályhoz tartozó ultra hűvös törpe csillagok, mint amilyen a TRAPPIST-1 is) körül keringenek, közölte szerdán a Bécsi Egyetem.

Az egyetem és az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Űrkutatási Intézetének (IWF) kutatói vizsgálataik során arra keresték a választ, hogyan hat a Földhöz hasonlatos bolygók légkörére, ha egy ilyen nagyon aktív csillag körül keringenek. Bár az M-törpék kisebbek és hűvösebbek, galaxisunkban gyakrabban fordulnak elő, mint a Nap osztályába tartozó csillagok.

Miközben a Nap a nagy aktivitású időszakát létezése első százmillió évében élte és a nagy energiájú UV- és röntgensugárzás kibocsátása később csökkent, az M-törpéknél ez másképpen van. Ezeknél a magas kibocsátási periódus több évmilliárdon át tarthat.

A sugárzás erőteljesen felhevíti a külső légköri rétegek gázait. Ez ahhoz vezethet, hogy ezek a gázok eltűnnek a világűrben. A kutatók azt számolták ki, milyen gyorsan zajlik ez a folyamat. A nagyon aktív csillag körül keringő, Földhöz hasonló bolygók esetében a modellszámítások szerint csillagászati mértékkel nagyon gyors a légkörveszteség: mindössze egymillió év alatt elfújná egy csillag a Föld légburkát.

Miközben a Földnek a csekély napaktivitás miatt több százmillió év alatt lehetősége volt felépítenie nitrogénlékörét, az M-törpék körüli lakható zónában keringő bolygók számára nem áll rendelkezésre több idő. Itt évmilliárdokba telne, míg kialakulna egy vastagabb burok.

A kutatók szerint mindez hatással van az élet jelenlétére is, és az új felismerések fényében jelentősen csökken annak valószínűsége, hogy a Naprendszeren kívül életet találnak. (MTI)