12 millió hektár trópusi erdő tűnt el tavaly

Világszerte 12 millió hektár trópusi erdő tűnt el tavaly egy tanulmány szerint – írja az MTI Global Forest Watch (GFW) csütörtökön bemutatott jelentése alapján.

Különösen aggasztó, hogy nagy mennyiségben fogyatkoztak meg a trópusokon az esőerdők: összesen 3,64 millió hektár tűnt el ott. Az adatok a GWF közlése szerint a Marylandi Egyetemtől származnak és műholdas felvételek elemzése alapján születtek. A jelentés nemcsak a fakitermelést, hanem az erdőtüzek okozta pusztítást is figyelembe vette.

Az erdők számtalan állat- és növényfaj számára nyújtanak otthont, emellett jelentős hatással vannak a klímára is. A 2016-os és 2017-es évekhez képest némileg csökkent az erdők eltűnésének mértéke. 2016-ban 16,95 millió hektárnyi, 2017-ben 15,81 millió hektárnyi trópusi erdő tűnt el. Az erdők pusztulásának tempója változatlanul magas a szakértők szerint.

Az érintett területek csaknem egyharmada a legöregebb nemzedékek alkotta őserdők, amelyeknek különösen nagy szükségük van a védelemre. Először dokumentáltak beavatkozásokat az eddig érintetlen természetes esőerdőkben, amelyek több százéves, olykor ezeréves fákból állnak – mondta a kutatócsoport vezetője, Mikaela Weisse.

A legnagyobb terület tavaly Brazíliában veszett oda: 1,35 millió hektárnyi erdő. Ennek egy része erdőtüzeknek esett áldozatul, a nagyobbik rész azonban láthatóan a mezőgazdasági területek kinyerése miatti fakitermelés okán tűnt el. A szerzők hangsúlyozták, hogy még korai felbecsülni, milyen hatása van az új elnök, Jair Bolsonaro politikájának, a nagy visszaesés még az ő hivatalba lépése előtt történt. Bolsonaro kinyilvánította, hogy a környezetvédelem nem tartozik a prioritásai közé: nem akar új természetvédelmi területet kijelölni az Amazonas-vidéken, és az esőerdőben további erdőirtásokat engedélyez.

A tanulmány pozitív példaként mutatja be Indonéziát. A délkelet-ázsiai országban 2003 óta a legalacsonyabb mértékűre csökkent az erdőveszteség, a kormány védelmi intézkedései eredményt hoztak.

Az erdők irtásának fő okai az állattenyésztés és a mezőgazdaság: Ázsiában és Afrikában elsősorban a pálmaolaj-termesztés, Dél-Amerikában a bioüzemanyagok előállításához szükséges gabona termesztése.

Az erdők felégetése és a fakitermelés nemcsak szén-dioxidot szabadít fel, hanem csökkenti a klímakárosító gázokat felvevő úgynevezett „zöld tüdő” kapacitását is. Az esőerdők világszerte az ember által kibocsátott üvegházhatású gázok 30 százalékát nyelik el, több mint egymilliárd tonnát évente.

(Borítókép: Martiskó Gábor/Index)