Budapesten indult el a régió első kiberbiztonsági startupinkubátora

Új startupkeltető programot indít az OXO Labs nevű kockázatitőke-befektető cég Budapesten – derült ki a cég szerdai sajtóbeszélgetésén. A OXO Cybersecurity Lab a kelet-közép-európai régió első kifejezetten a kiberbiztonság területére fókuszáló inkubátora.

Oszkó Péter, az OXO Labs alapítója-ügyvezetője, egyben a most elinduló kiberinkubátor üzleti mentora szerint általános startupinkubátorból rengeteg van már a magyar piacon is, ebben utolértük a nyugatot, az infrastruktúra adott ahhoz, hogy bárki segítséget kaphasson egy startup beindításához. Ezért kezdtek el ők olyan szűkebb területek felé fordulni, ahol többlettudást tudnak nyújtani az induló projektekhez.

Olyan területeket akarnak kiválasztani, amelyek ma még kevésbé vannak a középpontban üzleti szempontból, de a jövőben a legkeresettebb befektetési célpontok lehetnek. Az első ilyen kísérletük egy tavalyi program volt, amely az ingatlanpiac digitalizálására fókuszáló – úgynevezett proptech – projekteket támogatta. A kiberbiztonsági inkubátort már ennél nagyobb ívű programnak tervezik – mondta el Oszkó.

A kiberbiztonsági inkubátor célja, hogy kiválasszák azokat a beérkező ötleteket, amelyek a kiberbiztonság legújabb problémáira keresnek megoldást, és amelyek egyben üzletileg is a leginkább megállják a helyüket, majd ezeket a mentorprogram során segítsék az elindulásban, illetve később akár be is fektessenek a létrejövő cégekbe.

Olyan időket élünk a kiberbiztonságon belül, ami az én lassan húsz éves praxisom alatt még soha nem volt

– mondta Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbiztonsági akadémiájának programigazgatója, az OXO Cybersecurity Lab programvezetője. Ezzel arra utalt, hogy több tényező is abba az irányba mutat, hogy a kiberbiztonság a közeljövő egyik legfontosabb területévé válik. Ennek szerinte több oka is van. Egyrészt Magyarországon és EU-s szinten is egyre inkább megkövetelik a jogszabályok (például a GDPR), hogy minden cég fokozottan foglalkozzon az információbiztonsággal. Másrészt egyre gyakoribban és egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak a különféle kiberbiztonsági incidensek, adatszivárgások. Harmadrészt az új technológiák miatt változóban vannak a mindennapjaink, ezért már most fel kell készülni az olyan jövőbeli információbiztonsági problémákra, amelyeket a Dolgok Internete, az Ipar 4.0, a mesterséges intelligencia elkerülhetetlenül magukkal hoznak.

Jól cseng, hogy Made in EU

Mindeközben EU-s szinten is egyre inkább előtérbe kerül a kiberbiztonság, éppen április közepén jelentette be például az Európai Bizottság, hogy a következő, 2021-2028-as kutatási-innovációs finanszírozási ciklus egyik fókuszpontjának ezt a területet tartják. Ezekért a forrásokért pedig nagy verseny várható, amelyben Krasznay szerint máris lemaradásban vagyunk a nyugathoz képest, így a kiberinkubátor egyik célja éppen az, hogy az erre alkalmas ötleteket az uniós pályázati határidőre olyan állapotba segítsék, hogy eséllyel indulhassanak a támogatásokért.

A másik szakpolitikai indoka a program elindításának, hogy a kiberbiztonság terén ma jó eséllyel amerikai, izraeli, sőt kínai termékekkel lehet találkozni, ami Krasznay szerint az uniós és tagországi vezetőket is aggasztja, ezért elindultak a törekvések egy saját európai kiberbiztonsági ipar megteremtésére. Krasznay szerint ráadásul egyébként is az a tapasztalatuk, hogy ebben a szakmában a "Made in EU" címke jelentős előnyt jelent egy "Made in US"-hez vagy "Made in Israel"-hez képest.

Az is fontos, bár ritkábban előkerülő szempont Krasznay szerint, hogy Magyarországon kialakult egy bázis, amelyre lehet építeni, tízezer olyan mérnök van itthon, akik nagyvállalatok szoftverkutató központjaiban vagy az államigazgatás területen kiberbiztonsággal foglalkoznak, ismerik a területet, láthatják például, hogy hol van hiány, milyen szolgáltatást lenne érdemes fejleszteni.

Illés Gábor üzletfejlesztési tanácsadó, kiberbiztonsági szakértő, az OXO Cybersecurity Lab ügyvezetője szerint azért tartják fontosnak a kiberbiztonsági startupok segítését, mert erre a területre jellemző, hogy nehéz felépíteni azt a kezdeti bizalmat, amely szükséges az ilyen szolgáltatások értékesítéséhez. Ő konkrét területeket is említett, amelyekkel kapcsolatos ötletekre számítanak: szerinte nagyobb hangsúlyt kell fektetni például az ipari rendszerek védelmére, de a Dolgok Internete, az okosvárosok és önvezető autók, illetve az olyan divatos részterületek, mint a fintech, edutech vagy medtech (a digitális pénzügyi, oktatási, egészségügyi szolgáltatások) is mind hoznak olyan biztonsági vonatkozásokat, amelyekre fel kell készülni.

Oszkó szerint globális piacban gondolkoznak, mert bár van olyan tendencia ebben a szektorban, hogy az egyes országok befelé fordulnak, hazai cégekkel oldanák meg a biztonság kérdését, de a technológiai startupok a kiindulóországból kinőve jellemzően nemzetközivé válnak. A Logmein például magyar cégként indult, de ma Amerikában már valószínűleg mindenki amerikai cégként tekint rájuk – mondta.

Az OXO Cybersecurity Lab programjába június végéig várják a jelentkezéseket, nemcsak Magyarországról, hanem az egész kelet-közép-európai régióból. A még csak ötletszintű megkeresésekre is nyitottak, de azért a kiberbiztonság különösen olyan terület, ahol fontos az előzetes tapasztalat. Az ilyen programokra a korábbi tapasztalatok szerint 100-150 csapata szokott jelentkezni, most Oszkó Péter azt mondta, a szűkebb terület miatt 10-20 jelentkezőre számítanak. Ebből fognak kiválasztani 3-5 csapatot, hogy végigcsinálják velük a féléves programot. Akkor tekintik majd sikeresnek ezt a programot, ha a 3-5 startup felét befektetésre alkalmas állapotba tudják eljuttatni.

Inkubációs tevékenységre évente összesen 20-30 millió forintot költenek el az OXO Labsnál, ez nem a befektetési, hanem a működtetési keret, beleértve az irodák üzemeltetését és a mentorokat is. A mentorprogramban a három említett vezetőn kívül részt vesz Scheidler Balázs, a Balabit társalapítója is.