Mindenki nyugodjon meg, jó a magyar ivóvíz
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
-
Már évtizedek óta tudják hogy mérgező, mégis máig használják ezt a műtrágyát - Minden idők legforróbb napjait éltük 2024-ben, de 2025-ben sem lesz sokkal jobb
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
- Egyedülálló régészeti felfedezést tettek az orosz tudósok
- Év végétől az egész EU-ban változás lép életbe a mobiltelefonoknál
A magyarországi ivóvíz minősége megfelel az európai átlagnak, derül ki Vargha Márta, biológus tanulmányából amit az MTA áltudományok elleni oldala, a tudomany.hu közölt. A közel egymillió lefolytatott vizsgálat alapján még mindig az ólomtartalom a mumus, és a határértékhez képest komoly eltérés csak az egészségre ártalmatlan anyagoknál jelentkezett.
Az irreális elvárás, hogy a víz egyáltalán ne tartalmazzon olyan anyagokat, amelyek nagy koncentrációban szennyeződésnek minősülnek. A jó ivóvíz legfontosabb jellemzője, hogy biztonságos és egészséges, sem kórokozókat, sem kémiai anyagokat, sem radioaktív anyagokat nem tartalmaz olyan mennyiségben, ami az ivóvizet fogyasztók egészségére ártalmas lehetne.
-írja Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vízhigéniáért felelős főtanácsosa.
Az ivóvízminőség határértékeit elsődlegesen egészségvédelmi szempontok alapján határozzák meg. Ugyanakkor vannak olyan anyagok, pl. a rákkeltő vegyületek, amelyeknek nincs biztonságos szintjük. Ilyenkor kerül előtérbe a „társadalmilag elfogadható kockázati szint” fogalma, amely azokat a kockázatokat jelenti, amelyek egymillióból legfeljebb egy ember megbetegedését okozzák.
Az elmúlt évtizedekben elsősorban a vízbázisban megjelenő, geológiai eredetű szennyezőanyagok, közülük is az arzén állt az ivóvízminőség-javítás fókuszában. 2019-re bő 400-ról 16-ra csökkent az érintett települések száma, így a figyelem újabb problémák felé fordulhat.
A másodlagos vízminőségromlás egyik legfontosabb tényezője az ólom, ami az ólomtartalmú vezetékekből oldódhat ki. Ezek leginkább az 1945 előtt épült házakra jellemzőek. Habár sokan kicserélték a lakásukba érkező vezetékeket, előfordul, hogy a közös tulajdonú felszállócsöveket nem. Az ivóvíz-eredetű ólombevitel nem jelent akkora kockázatot, mint az ólmozott benzinből, vagy az ólomtartalmú festékekből származó bevitel, de a cél így is a minimalizálás. A tanulmány szerint
célszerű fogyasztás előtt kifolyatni a hideg vizet az ólomcsövet tartalmazó hálózatoknál, amivel határérték alá csökkenthető az ivóvíz ólomkoncentrációja.
Az egyre népszerűbb víztisztítók és szűrők alkalmasak lehetnek egyes szennyezőanyagok eltávolítására, ugyanakkor általános problémát jelenthet az elterjedőben lévő háztartási vízkezelő rendszerek karbantartásának az elmaradása is.
A tanulmány legfontosabb állítása, hogy a szolgáltatott ivóvíz minősége szempontjából Magyarország megfelel az európai átlagnak, a legtöbb vizsgálandó paraméter esetén 99-100% a megfelelőség.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
