Földi magmaóceán lehet a kulcs a Hold keletkezésében
További Tech-Tudomány cikkek
- Ez a Genesis Phil Collins nélkül gyorsítja fel a robotokat
- Már évtizedek óta tudják hogy mérgező, mégis máig használják ezt a műtrágyát
- Minden idők legforróbb napjait éltük 2024-ben, de 2025-ben sem lesz sokkal jobb
- Szemet gyönyörködtető Aston Martin kerül kalapács alá
- Hallucinogén koktélt azonosítottak egy ókori egyiptomi ivóedényben
Több mint száz éve próbálják már megfejteni a tudósok azt, hogy pontosan hogyan alakulhatott ki a Hold 4,4 milliárd évvel ezelőtt. Az asztrofizikusok jelenleg a nagy becsapódási hipotézist (giant impact hypothesis) tartják legvalószínűbbnek, egy kutatócsoportnak pedig most sikerült olyan modellt létrehoznia, ami alá is támaszthatja ezt – írja a phys.org.
A nagy becsapódási hipotézis szerint a Hold úgy jött létre, hogy egy Mars méretű bolygó óriási erővel csapódott bele a Földbe, az ütközés során keletkező törmelék pedig külön égitestté állt össze. A koncepciót többször próbálták már lemodellezni, a szimulációk pedig egészen eddig azt mutatták, hogy egy ilyen ütközés során a Hold elsősorban a becsapódó égitest darabjaiból alakulna ki.
A probléma ezzel az, hogy az Apollo-program során a Holdról visszahozott kövek elemzése alapján az égitest pont hogy főleg a Földről származó anyagokból áll. Az ellentétet egy hétfőn a Nature Geoscience című szaklapban publikált tanulmány kísérelte meg feloldani, ami egy magmaóceánnal borított Föld és egy tömör objektum összeütközése alapján dolgozott.
Karato Icsiró, a tanulmány társszerzője szerint az erre alapuló modellben az ütközés után a magma sokkal jobban felhevül, mint a becsapódó égitest szilárd anyaga. A magma ezt követően aztán kitágul és pályára áll a Föld körül, hogy aztán később külön égitestté álljon össze. Ez egyébként azért egészen újszerű, mert az eddigi koncepciók egyike sem vette figyelembe a Föld és az állítólagos becsapódó bolygó felhevülése közti különbséget.
A mi modellünkben a Holdnak nagyjából a nyolcvan százaléka áll Földről származó anyagokból, míg a legtöbb korábbi kísérletnél éppen ugyanekkora arányban állt a becsapódó égitest darabjaiból.
– magyarázta Icsiró, hozzátéve, hogy ezzel anélkül sikerült alátámasztani a korábbi elméleteket, hogy szokatlan becsapódási feltételeket kellett volna behozni az egyenletbe.
Ez a hipotézis egyébként nemcsak a Hold keletkezése miatt fontos: egy januárban publikált tanulmány szerint az sincs kizárva, hogy a földi élet is úgy alakulhatott ki évmilliárdokkal ezelőtt, hogy egy bolygó a Földbe csapódott.