![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Kétezer éve észlelt nóva maradványait találták meg a csillagászok
Most először találták meg a csillagászok annak a nóvának a maradványait, amit időszámításunk előtt valószínűleg kínai csillagászok is megfigyeltek. A Göttingeni Egyetem kutatócsoportja az Astronomy & Astrophysics című szaklapban publikált tanulmányában közölte az eredményt – írja a phys.org.
A nóva röviden összefoglalva olyan hidrogénrobbanás egy csillag felszínén, ami egy megfigyelő számára a csillag fényességének hirtelen növekedéseként látszódik, a robbanás után pedig egy fényes ködfolt marad a csillag helyén.
Mind a hely, mind a fényesség megfelel egy i.e. 48-ból származó kínai csillagászati megfigyelésnek, bár ők valószínűleg még a nóvát látták ugyanezen a helyen.
– mondta Fabian Göttgens, a tanulmány szerzője a jelenséggel kapcsolatban.
A maradványokat a Nyilas csillagképben található Messier 22 gömbhalmazban szúrták ki a kutatók, ami egyike a Tejútrendszer körül keringő 150 ismert gömbhalmaznak – ezek nem meglepő módon gömb alakú halmazok, melyek több százezer csillagot foglalnak magukba.
![13-astronomersd](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2758/27586/275862/27586235_e0cf32281905152f94eb70de12f60ea7_wm.jpg)
Az újonnan felfedezett maradványok egyébként egy vörös ködfoltot képeznek a gömbhalmazban, melynek átmérője nagyjából nyolcezerszerese a Föld és a Nap közti távolságnak. A mérete ellenére egyébként a ködfolt annyira nem nehéz, a tömege mindössze a harmincszorosa a Földének, mert a gáz nagy része a robbanás során elillant.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)