Villám csapott az űrbe tartó Szojuzba

Hétfőn sikeresen Föld körüli pályára állított egy Glonass-M navigációs műholdat a Pleszeck űrközpontból az orosz űrügynökség egyik Soyuz-2.1b rakétája, Moszkvai idő szerint nem sokkal fél tíz után. A rutinszerű feladatot említésre méltóvá egy rendkívül ritkán történő esemény tette:

A villám a rakéta orrkúpjába csapott végighaladt a Fregat-M harmadik fokozaton, és a hajtóművekből kiáramló gőzön és füstön át érte el a földet. A villámcsapásról videófelvétel is készült, íme (0:51-től a lényeg):

A villámcsapás azután történt, hogy a rakéta sikeresen elhagyta a startállást, de nem tett kárt a Szojuzban, annak minden berendezése normálisan működött tovább és sikeresen pályára is állította a műholdat, nyilatozta Nyikolaj Nesztecsuk őrnagy, az űrkikötő főnöke, a Tassz hírügynökségnek.

"Az időjárás számunkra nem akadály. Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy a villámlás nem tehet kárt űrfegyvereinkben" - tette hozzá Nyikolaj Nesztecsuk, az orosz katonai űrprogram masszivitását méltatva.

A Szojuz rakéták időjárás-állósága eddig is ismert volt a nagyközönség előtt: Oroszországból gyakran indítanak mostoha körülmények közt is rakétákat (felhős időben, esőben, hóviharban egyaránt), szemben a széltől is óvott amerikai rakéták sokszor halasztott startjaival. Ilyen esetet azonban rendkívül ritkán látni, az űrbe tartó Szojuzba csapó villám valószínűleg bekerül minden űrhajózós évkönyvbe, rögzítve a tényt, hogy a Szojuzok villámállóak, a védőrendszereik tökéletesen működnek.

Nem ez volt egyébként a történelemben az első eset, hogy startoló rakétába villám vágott: az amerikai holdporgramban, az Apollo-12 küldetést sodorta veszélybe rögtön két villámcsapás is. Akkor a Saturn V rakéta is gond nélkül elemelkedett a startállásról, azonban 36 és fél másodperccel a start utána a gyülekező viharfelhőkből villám csapott a rakétába, amit 16 másodperccel később egy második is követett. Az ekkor már 5,6 kilométeres magasságban száguldó Saturn V-ös rendszereit teljesen megzavarta a rakéta törzsén kétszer is végigszaladó hatalmas elektromos töltés és csak egy hidegvérét megőrző földi repülésirányítónak köszönhető, hogy végül nem kellett megszakítani a küldetést.