Tejfogak alapján azonosítottak egy új népcsoportot Szibériában
A legutolsó jégkorszakban élő, eddig ismeretlen szibériai népcsoportot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport egy északkelet-szibériai régészeti helyszínen előkerült két 31 ezer éves tejfog DNS-vizsgálatával – írja az MTI.
A Nature szaklapban szerdán megjelent tanulmányban a kutatók összesen harmincnégy különböző helyről származó, 600-tól 31 ezer évesig terjedő mintát elemeztek, köztük két, az észak-szibériai Jana folyónál talált tejfogat is. Ezek nemcsak azért érdekesek, mert ennyire északon még sosem találtak ilyen régi maradványokat, hanem azért is, mert a vizsgálatok alapján
egy teljesen új, általuk ősi észak-szibériaiaknak nevezett népcsoporthoz tartoznak.
Az ősi szibériai népcsoport 31 ezer évvel ezelőtt a szélsőséges éghajlati körülményekhez alkalmazkodva élt a térségben, gyapjas mamutokra, orrszarvúkra és bölényekre vadászott. A kutatást vezető Eske Willerslev szerint ez a népcsoport szinte egyidejűleg alakult ki a modern ázsiaiak és európaiak őseivel, és volt idő, amikor valószínűleg az északi félteke nagy területeit népesítette be.
Martin Sikora, a tanulmány vezető szerzője elmondta, hogy a népcsoport nagyon gyorsan hozzászokott a szélsőséges körülményekhez és gyorsan vándorolt. A csoport felfedezése nemcsak a Szibéria északi részét benépesítő emberekről, hanem az emberi történelem vándorlásairól alkotott képet is megváltoztatja. A kutatók szerint a régészeti helyszín környékén egy 500 fős népességhez tartozó, 40 főből álló csoport élhetett, akik közelebbi rokonságban álltak az európaiakkal, mint az ázsiaiakkal, és úgy tűnik, az európaiak és az ázsiaiak szétválását követően azonnal elvándoroltak Eurázsia nyugati részéről.
Széles körben elfogadott nézet, hogy az első emberek, akik elértek ide, az őslakos amerikaiak felmenői lehetnek, akik a Bering-szoroson átkelve érkeztek Amerikába. Amit most látunk, az alapján egyáltalán nem ez történt
– mondta Willerslev az új népcsoporttal kapcsolatban, egy másik leletnél azonban már egyértelműen tetten érhető volt az amerikai kapcsolat.
A szibériai Kolima-folyónál feltárt tízezer éves férfi maradványainak DNS-elemzéséből kiderült, hogy a férfi felmenői között ősi észak-szibériaiak és kelet-ázsiaiak is voltak, ez a genetikai mozaik pedig nagyon hasonló ahhoz a génállományhoz, amelyet az őslakos amerikaiaknál találtak. Willerslev ezzel kapcsolatban elmondta, a felfedezés fontos darab lehet az őslakos amerikaiak származásának kirakósában.