Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A Nazca-vonalak idegenhonos madarakat ábrázolnak

2019.06.24. 16:14

A perui sivatag szikláiba vájt több ezer geometrikus alakzatról több a rejtély, mint a megválaszolt kérdés. Az nagyon valószínűnek tűnik, hogy a rajzokat az inkák előtt a területen élt népcsoport tagjai hozták létre, és sok közülük állatokat, növényeket és mitikus lényeket ábrázol.

Az nem meglepő, hogy egy prehisztorikus nép művészeti alkotásain a helyben élő állatfajokat ábrázolja, hiszen így tettek másutt is - noha jellemzően jóval kisebb léptékben. A helyi fajok igen fontos szerepet töltöttek be a népcsoportok életében, rájuk vadásztak, totemként tisztelték őket, szerepet játszottak hiedelemrendszerükben is.

A remetekolibrit ábrázoló Nazca-ábra
A remetekolibrit ábrázoló Nazca-ábra
Fotó: Eda Maszaki / Hokkaido University

Sokkal meglepőbb azonban, ha olyan állatokat is ábrázolnak, amelyek teljesen másutt élnek. A korabeli közlekedési lehetőségek ismeretében eddig nem is feltételezték, hogy

valaha is találkozhattak a megjelenített fajokkal.

Márpedig a Nazca-vonalak esetében egy most publikált kutatás eredményei szerint pontosan ez a helyzet. A Dél-Peruban található 16 nagy madarat ábrázoló Nasca-ábrák között ugyanis idegenhonos madarakat is találunk. Az egyik legismertebb ábra például a Hokkaidói Egyetem régészeinek elemzése szerint remetekolibrit ábrázol, amely nem a sivatagban, hanem az erdős területeken honos. De más rajzok tengerparti pelikánokat ábrázolnak, amelyek megint csak messze élnek az ábrák helyszíneitől.

A nazca nép időszámításunk előtt 200 körül kezdett efféle hatalmas ábrákat rajzolni, amihez időnként árkokat vájtak a kőzetbe, máskor kőhalmokból sáncokat emeltek. A régészek azt feltételezik, hogy az ábrák vallásos célokat szolgáltak, minthogy egyes rajzok a papok és szerzetesek rituális sétájához használható labirintusokat is tartalmaztak.

A japán kutatócsoport régészei és ornitológusai együttműködve elemezték újra a 16 madárrajzot. Megmérték az ábrákon szereplő madarak testarányait, csőrük alakját,, farkuk relatív hosszúságát testükhöz viszonyítva, ujjaik számát és így tovább. Eddig három ábrát tudtak nagy biztonsággal beazonosítani.

A remetekolibriként azonosított rajz például az Észak-Peru erdejeiben élő madarat ábrázol, amely ismeretlen a sivatagban.

Egy másik azonosított ábrán pelikán szerepel, a harmadikon pedig egy olyan madár (talán kormorán), amelyek a Peru tengerpartja mentén fekvő szigeteken honos, és jelentőségét a guanó adja. A magas tápanyagtartalmú madárürülék, a guanó mind a mai napig fontos szerepet játszik a perui gazdaságban, hiszen trágyázásra használják.

ha beigazolódik a régészek gyanúja, akkor á kell értékelni a nazcák életteréről, külső kapcsolataikról eddig alkotott elképzeléseket, hiszen egyértelművé válik, hogy távoli tájak állataival is közvetlen vagy közvetett kapcsolatba kerültek.

Forrás: Live Science