A szénerőművek nagyon bezuhantak Európában. És ez nem baj

A szénerőművek áramtermelésének részaránya 19 százalékkal csökkent az európai elektromos rendszerben az első félévben. Ez a legmeredekebb csökkenés, amit valaha feljegyeztek. A hirtelen esés részben a tartósan magas szénáraknak, illetve a megújuló energiaforrások növekvő részarányának köszönhető.

A szénerőművek termelésének felét a gázerőművek vették át, míg másik felét a megújulók foglalták el. Nem most kezdődött a szénerőművekben folyó áramtermelés hanyatlása a kontinensen. Az elmúlt hat évben folyamatos csökkenés volt megfigyelhető, tavaly már kevesebb mint 20 százalékot foglaltak el a szénerőművek az energiamixben. A csökkenést azonban jelentősen gyorsította, hogy a gáz ára viszonylag alacsony, miközben a szén ára két év alatt a hatszorosára emelkedett.

Az elemzők szerint a gázerőművek térnyerése nem tarthat sokáig, mert kevés ilyen erőmű épül a kontinensen, így a kapacitás véges. Ezzel szemben a megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek dinamikusan szaporodnak, így a jövőben várhatóan az ő részarányuk tovább nőhet. Ezek szerepe a szén visszaszorításában ott is tetten érhető, hogy a statisztikák szerint azokban az országokban esett leginkább a szénalapú áramtermelés, amelyek a legtöbb nap- és szélerőművet üzemelték be.

A legnagyobb relatív esést Írország (-79%), Franciaország (-75%) és az Egyesült Királyság (-65%) könyvelte el. Abszolút értekben az erősen szénorientált Németországban csökkent leginkább az áramtermelési céllal elégetett szén tömege, de ez részarányában csak 22 százalékos csökkentést jelentett.

Az Egyesült Királyságban többször előfordult, hogy az ország szénerőművek működése nélkül üzemelt, egyszer teljes három héten keresztül májusban. A kormány azt ígéri, hogy 2025-re teljesen kivezeti ezt az elektromosságtermelési ágat.

Forrás:  New Scientist