Új majomfajt fedeztek fel az Amazonas-medence esőerdejében

A kutatók gyakrabban bukkannak ismeretlen fajokra, mint gondolnánk. A mikrobiológusok, de még a trópusi területeket kutató rovarászok munkájának is mindennapos velejárója, hogy addig nem ismert fajokkal kerülnek szembe. A becslések szerint a Föld élővilágának még mindig csak eltörpülő hányadát írtuk le.

Az azonban ritkaságszámba megy, amikor egy új nagyobb testű állat, pláne főemlős bukkan fel a szakirodalomban. Ezért is esett ki majdnem a távcső Rodrigo Costa Araújo, a brazil Nemzeti Amazonasi Kutatóintézet biológusa kezéből, amikor a fák lombjai között három fehér farkú majmot pillantott meg. Az ismert helyi majmoknak ugyanis fekete farkuk van.

Azt gondoltam magamban, Istenem, ezek különbözők, ezek tényleg teljesen mások

– emlékezett vissza a felfedező a New Scientistnek. Ez az Amazonas-medence minden emberi civilizációtól távol eső délkeleti térségében volt, közel a Tapajós és a Jamanxim folyókhoz. Minthogy ebben a régióban korábban még sosem mérték fel a majomállományt, az új fajok felfedezése sem volt teljesen elképzelhetetlen.

Miután 2015-ben visszatért az első pillantás színhelyére (ehhez egy hónapig kellett vándorolnia az esőerdőben), nekilátott, hogy kézzel fogható bizonyítékokat szerezzen a majmok létezéséről. Hangszórókból más majomfajok hangjait játszotta le nekik, és járta az erdőt az újabb találkozás reményében. Nem jött azonnal a siker, Araújo és kollégái három éven keresztül kutattak az új faj után.

A három év alatt egyre többször találkoztak a majmokkal, de a puszta látvány alapján lehetetlen eldönteni, hogy valóban új fajról van-e szó, vagy egy ismert közeli rokon faj helyi, kissé eltérő populációjáról.

Így a bundamintázatukon túl már a DNS-üket is elemezni tudták. A génmintázatuk, bár közeli rokonságban állt a többi amazóniai majoméval, egyértelműen különbözött is tőlük, így bebizonyosodott, hogy új fajról van szó. Emellett élőhelyük is elkülönült a többi fajétól. Az új majmot Mico mundurukunak, vagyis munduruku majomnak nevezték el, a helyi munduruku indián törzs után.

Ahogy a brazil őserdő legnagyobb részét, úgy a munduruku majom élőhelyét is az erdőirtás, a bányászat és a mezőgazdaság fenyegeti.