- Tech-Tudomány
- Mi vidékünk - Veszprém
- Támogatásból készült
- bakonyoszlop
- bauxitbánya
- mi vidékünk - veszprém
Lementünk az ország utolsó mélyművelésű bányájába
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Tech-Tudomány cikkek
Magyarország utolsó mélyművelésű bányája működik Bakonyoszlop határában, ahol egy maroknyi csapat bauxitot hoz fel a mélyből. A hazai termelés 2002 óta egyre zsugorodik és nagyon úgy néz ki, hogy a meglévő ásványvagyon többsége már odalent is marad. A 2010-es ajkai vörösiszap-katasztrófa nagy pofon volt az iparágnak, a timföldgyárak is bezártak, ma már nem gyártanak bauxitból alumíniumot Magyarországon.
A bakonyi bánya eredetileg a MAL Zrt. érdekeltségébe tartozott, amelyet a helyi műszaki kollektíva - akik még láttak lehetőséget a bányászatban - 2012-ben kivásárolt. A bányát 2012 óta az Eoszén Kft üzemelteti. Eleinte még szenet is bányásztak, de a szénerőművek bezártak, így maradt a bauxit, amit többnyire külföldön értékesítenek. A felhasználási terület egyrészt a kohászat és a szigetelőanyag-ipar, ahol adalékanyagként használják, valamint a tűzálló cement gyártása.
Az üzem jogelődjében, a Fenyőfő Bányaüzemben még az ezredforduló környékén is évente 3-400 ezer tonna bauxitot termeltek ki, most termelési időszakban napi 100-120 tonnát
- mondta Diószegi Sándor geológus, aki több mint harminc éve dolgozik az iparban és rengeteget mesélt, miközben lekísért minket a föld alá.
Az Eoszén Kft igazi mikrovállalkozás: öt éve még körülbelül negyvenen dolgoztak a cégnél, ma már feleannyian és közülük is csak néhányan mennek le a bányába kutatási, fenntartási munkákat végezni. A többiek egyéb külső megrendelések alapján főleg mélyépítési, bányászati munkákat végeznek. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
Közelítünk a felhúzható garázskapuhoz, án mögötte nem egy pompás autógyűjtemény vár ránk, hanem egy szűk alagútba zárt,sáros és meredek lejtő, ezen száguldunk le a hegy gyomrába.
Indulás előtt mindannyian kaptunk egy szén-monoxid szűrőt, amire ugyanúgy kell ráharapni, mint a búvárpalackhoz tartozó csutorára és a lelkünkre kötik, hogy odalent ne nyúljunk semmihez. (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
Indulás előtt mindannyian kaptunk egy szén-monoxid szűrőt, amire ugyanúgy kell ráharapni, mint a búvárpalackhoz tartozó csutorára és a lelkünkre kötik, hogy odalent ne nyúljunk semmihez. (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
Az alagút hangulatos kivilágítása pár kanyar után eltűnik, onnantól a zajosan pöfékelő Multicar fényszórója előtt felsejlő alagút testesíti meg a létező világot. Visszanézve nincs más, csak a nagy büdös semmi, a tökéletes feketeség. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
Nagyjából száz méterrel vagyunk a földfelszín alatt. Az alagút falát harang alakú acélidomokkal erősítették meg, a mögéjük beépített keményfa deszkák biztosítják testi épségünket, valamint a vágat fanyar szagát. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
„A bakonyi dolomit 230 millió éves és a terület körülbelül 60 millió évvel ezelőtt emelkedett a felszínre.Ez a terület hajdanán az eocén tenger trópusi partvidéke volt” - magyarázta Diószegi Sándor, a bánya geológusa.
Sok millió tonna tengeri mészkő lepusztulásával jöhetett létre ez a bauxit több millió év alatt. A vörös homok szép lassan összegyűlt a mélyedésekben, töbrökben, így alakultak ki a foggyökér alakú bauxittelepek.
A bauxit puhább kőzete fölött tengerparti mocsarak keletkeztek, ezekből szén rakódott le, ezért ahol szenet találnak,nagyon gyakran van bauxit is alatta.
Ez karsztbauxit, ezért kell lemenni a mélybe, míg a világ legnagyobb bauxitbányái dombok tetején találhatók. (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
Sok millió tonna tengeri mészkő lepusztulásával jöhetett létre ez a bauxit több millió év alatt. A vörös homok szép lassan összegyűlt a mélyedésekben, töbrökben, így alakultak ki a foggyökér alakú bauxittelepek.
A bauxit puhább kőzete fölött tengerparti mocsarak keletkeztek, ezekből szén rakódott le, ezért ahol szenet találnak,nagyon gyakran van bauxit is alatta.
Ez karsztbauxit, ezért kell lemenni a mélybe, míg a világ legnagyobb bauxitbányái dombok tetején találhatók. (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
A bauxitot robbantással jövesztik, és aki fogott már a kezében pecabotot, könnyen el tudja képzelni a műveletet. A bemutató robbantás során egy kurblit kell veszettül tekerni, mintha rárabolt volna a horgunkra egy csuka, csak itt a drót elágazik pár tucat irányba a robbanótöltetek felé, amelyek közel két méter hosszú fúrólyukakba vannak elhelyezve. Négy lépésben történik a robbanás, belülről kifelé, hogy egymás után távozni tudjanak a rétegek. Közben az ember tátott szájjal néz maga elé, mint hal a szatyorban, hogy ne legyen kellemetlen a légnyomás. Aztán lehet indulni fölfelé, vagy legalább máshová, messze onnan, mert robbanás utáni szúrós szagú és poros levegőt a harcedzett bányászok sem szeretik belélegezni. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
„A 90-es években Európa legmodernebb bányája volt a fenyőfői, számítógépes rendszerrel számoltam az érctelepeket és a bányászoknak háromdimenziós modelleket adtam a reggeli eligazításon, hogy mit kell aznap kibányászni.” - mondja Diószegi Sándor.
A bakonyi bányászatban is használnak olyan komoly homlokrakodó, szállító gépet, ami középen csuklik, hajlékony és nagy sebességgel tud közlekedni. Az omlás veszélyes területeken, pedig távirányítással vezérlik.
„Sajnos a régi, nagy tapasztalatú bányászgeneráció már kihalt, az újakkal a hiányzó gyakorlat miatt lényegesen nehezebb együttműködni, illetve őket irányítani. Sokan már nem is bányászok, más szakmákból jöttek.” (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
A bakonyi bányászatban is használnak olyan komoly homlokrakodó, szállító gépet, ami középen csuklik, hajlékony és nagy sebességgel tud közlekedni. Az omlás veszélyes területeken, pedig távirányítással vezérlik.
„Sajnos a régi, nagy tapasztalatú bányászgeneráció már kihalt, az újakkal a hiányzó gyakorlat miatt lényegesen nehezebb együttműködni, illetve őket irányítani. Sokan már nem is bányászok, más szakmákból jöttek.” (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
Ha a bauxitban az Al2O3 aránya 45 százalék fölött van, már érdemes kitermelni. A vörös színt egyébként a vas adja, az alumínium oxidok - gibbsit, böhmit és diaszpor - mind fehér színűek. Fehér bauxitot azonban ritkán találni, mert csak akkor keletkezik, ha a fölötte lévő szénréteg kéntartalmából kénsav keletkezik és az kimossa a vasat.
Diószegi Sándor a kezünkbe nyom egy ökölnyi kődarabot és büdös, mint a veszedelem: tele van kénsavval. Elég pár másodpercig kézben tartani, hogy az ujjaink fél órán át ugyanezt a kellemetlen vegyszerszagot eregessék magukból. (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
Diószegi Sándor a kezünkbe nyom egy ökölnyi kődarabot és büdös, mint a veszedelem: tele van kénsavval. Elég pár másodpercig kézben tartani, hogy az ujjaink fél órán át ugyanezt a kellemetlen vegyszerszagot eregessék magukból. (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
A bakonyoszlopi bányában csak két lejtős akna van, az egyik a lég lejtős akna, ahol beáramlik fentről a friss levegő, a másik pedig a szállítóakna, ahol a szalag viszi a bauxitot kifelé. Ez a szalagrendszer nem az a változat amely nagyobb bányákban megtalálható és akár személyszállításra is alkalmas. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A német Glück Auf alapján alakult ki a hazai bányászok köszöntése: „Jó szerencsét!”.
Szükség is van rá, mert kapkodásból, váratlan eseményből - kőzethullás,omlás - könnyen balesetet szenvedhetnek a lent dolgozók. Odalent megmutatták nekünk a bánya még bejárható alsó végét is, egy óriási „pocsolyát”, ami a korábbi műveleti területek elárasztásából jött létre.
A nyugalmi karsztvízszint alatt húzódó területeket gazdasági okok miatt ideiglenesen feladták, mert olyan mértékű vízemelésre volt szükség, amit az eladásokból már nem lehet finanszírozni. (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
Szükség is van rá, mert kapkodásból, váratlan eseményből - kőzethullás,omlás - könnyen balesetet szenvedhetnek a lent dolgozók. Odalent megmutatták nekünk a bánya még bejárható alsó végét is, egy óriási „pocsolyát”, ami a korábbi műveleti területek elárasztásából jött létre.
A nyugalmi karsztvízszint alatt húzódó területeket gazdasági okok miatt ideiglenesen feladták, mert olyan mértékű vízemelésre volt szükség, amit az eladásokból már nem lehet finanszírozni. (Fotó: Ajpek Orsi / Index)
A telepet őrző kutya percekkel azelőtt elkezdi várni a vájárokat, hogy azok megérkeznének. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
A műszak végén jól esik egy forró kávé. Ezt viszont általában nem a jól megérdemelt pihenés követi, hanem elkezdődik a vidéki élet a veteményes és a ház körüli munkákkal. (Fotó:
Ajpek Orsi / Index)
Az oszlopi bányában egyetlen helyi dolgozik, a többiek a környékbeli településekről érkeztek, de a falu az elmúlt évtizedekben azért profitált is a kitermelésből: a szomszédos Dudar irányából olyan remek minőségű út vezet a faluba, amilyennel legfeljebb autópályákon találkozunk.
A fizetések viszont siralmasak: a bányászok nettó 140-180 ezer forint közötti összeget visznek haza. Ha viszont össze akarják hozni az átmeneti bányászjáradékhoz szükséges ötezer földalatti műszakot vagy a huszonöt évet, akkor ezenkívül túl sok lehetőségük nincs az országban.
Az is fontos, hogy folyamatos legyen a munka, ne szakadjon meg a kapcsolat a piaccal, mert ha megszakad, akkor máshonnan fogják venni az alapanyagot, és az a történet végét jelentheti.
(Fotó: Ajpek Orsi)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
