![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Kormány: A Facebook ne cenzúrázzon migrációs híreket
![DMARC20190811004](https://kep.index.hu/1/0/2901/29012/290122/29012299_64afbbe090064672618bd6cec440a3be_wm.jpg)
"Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni. A techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik" – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter vasárnap a Sziget fesztivál európai uniós pontján.
Az MTI tudósítása szerint az "EU és a Facebook-társadalom - kihívások és megoldások" című előadásában a miniszter arról beszélt, hogy az elkövetkező évtizedek egyik legnagyobb kihívása lesz a nagy multinacionális vállalatok túlhatalmának szabályozása. Mint kiderült, az Igazságügyi Minisztériumban már alakult is egy munkacsoport a kérdés áttekintésére, hogy meddig terjed a véleménynyilvánítás és a techcégek által gyakorolt cenzúra szabadsága, mi a helyzet az adózás, az adatvédelem terén.
Varga Judit a jelenlegi helyzetet elsősorban azért tartja aggályosnak, mert "ezek a cégek egyre inkább politikai és társadalmi aktorokként lépnek fel a világban".
Nemcsak arra koncentrálnak, hogy a maguk területén jobbá tegyék a világot, hanem próbálják a mögöttük álló tulajdonosok meggyőződése szerinti világképet ráerőltetni a felhasználókra. Például a Facebooknak nem dolga, hogy cenzúrázzon bizonyos migrációval kapcsolatos híreket.
A tárcavezető szerint alapvető fontosságú, miként tud az állampolgár eligazodni a digitalizációs térben, hogy tudja, a techcégeknél milyen tényezők alapján és kik cenzúrázzák a bejegyzéseiket. Magyarországon jelenleg 5,4 millió ember használja a Facebookot, 1,9 millióan az Instagramot, tehát az itt élők aktívan vannak jelen a digitalizációs térben. "Erős alapjogi kihívásról beszélünk, az embereknek világosan látniuk kell, ki őrzi az őrzőket" - fogalmazott Varga Judit.
A miniszter szerint az EU is próbálja lekövetni, hogy a személyes alapjogok mellett a véleménynyilvánítási szabadság ne sérüljön, de ennek nehéz a jogi eszközét megtalálni a virtuális térben. "Érdemes lenne ezzel a területtel mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket. Az Európai Bizottság új elnöke, Ursula van der Leyen is a fair share szükségességét említette. Ahogy a techóriások saját céljaikra használják virtuális tereinket, úgy hozzá kell járulniuk a teherviseléshez" - mondta, hozzátéve, hogy a digitális szolgáltatások adózására vonatkozó kezdeményezés egyelőre megfeneklett a tanácsban, de a téma folyamatosan jelen van, az OECD-n belül is zajlik a vizsgálódás.
![](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2901/29012/290123/29012311_7b6fca2204db56a006b322fbfb03764f_wm.jpg)
A kormány multinacionális techóriásokkal kapcsolatos igazságügyi álláspontja egyébként azután látott napvilágot a Sziget fesztiválon, hogy kiderült, a Trump-kormányzat is lépésekre készül a "konzervatívellenes" közösségi médiumok, főképp a Facebook és a Twitter megregulázása érdekében.
A Fehér Házban a hírek szerint már elkészült egy elnöki rendelettervezet: a "Amerikaiak védelme az online cenzúrától" jogszabály arra kérné a szövetségi kommunikációs tanácsot, hogy dolgozzon ki szabályokat a techplatformok számára a jobboldali tartalmak levétele vagy állítólagos szándékos elnyomása kérdéskörében.
(Borítókép: Varga Judit igazságügyi miniszter a 27. Sziget fesztiválon, 2019. augusztus 11-én.
Fotó: Mónus Márton/MTI)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)