Helén
9 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Eredmények

Karácsony Gergely

Ellenzéki Összefogás
50.86% (353593 szavazat)

Tarlós István

FIDESZ-KDNP
44.1% (306608 szavazat)

Miért nem akar több gyereket az az apa, aki már volt gyesen?

clk alap
2019.08.21. 12:51 Módosítva: 2019.08.21. 14:56
Miután bevezették Spanyolországban az apai gyest, a újszülöttszabadságot igénybe vevő férfiak további gyermekvállalási kedve esni kezdett. A nem várt következmény rávilágít arra, hogy a nyugati világ csökkenő termékenységének megoldása nem olyan egyszerű, mint egyesek gondolják. Pedig az apaság kifejezetten szexivé teszi a férfiakat.

Tizenkét évvel ezelőtt a spanyol parlament elfogadta az apáknak is elérhető fizetett szülési szabadság bevezetéséről szóló törvényt. Spanyolországban korábban szinte nem is voltak apák, akik az anya helyett vagy vele együtt maradtak volna otthon a babával. Az állami apanázs viszont jelentősen vonzóbbá tette ezt az opciót. Így 2008-ban már a gyesre jogosult férfiak 55 százaléka kihasználta a lehetőséget (a spanyol konstrukció részletei nem egyeznek meg a magyar rendszerben elérhető szülési szabadságokkal, de az egyszerűség kedvéért a gyes kifejezést használjuk).

Az igénybe vehető apasági szabadság hossza az elmúlt években fokozatosan emelkedett. Tavaly öt hétre emelték, miközben a nőknek hat hét jár jelenleg (plusz tíz hét, amelyet bármely szülő igénybe vehet, de ezt szinte kizárólag a nők veszik ki). A nemek közötti egyenlőség jegyében és a csökkenő spanyol termékenység visszájára fordítása érdekében idén nyolc, jövőre 12, 2021-ben pedig 16 hétre fogják emelni mindkét szülő gyermekszületési szabadságát.

Nem várt hatás

Ha a lehetőség népszerűségét nézzük, akkor egyértelmű siker az apasági szabadság. De vajon a foglalkoztatottsági és a gyermekvállalási statisztikákon mennyit segített a konstrukció? Nos, a kép itt már sokkal vegyesebb.

A közgazdasági vizsgálatok azt mutatták, hogy az apasági szabadság bevezetése előtt és után született gyerekek apukái ugyanolyan arányban maradtak a munkaerőpiacon, függetlenül attól, hogy utóbbiak igénybe vették-e a lehetőséget. Vagyis az apasági szabadság nem jelent hátrányt a karrierben. Sőt, a néhány hétig otthon maradt apák ezután is intenzívebben törődtek gyerekeikkel, jobban kivették részüket a nevelésükből. Még inkább igazolta a reform pártolóit, hogy a szabadságra menő apák partnerei nagyobb arányban tudtak a szülési szabadság után visszatérni a munkába, tehát

kevesebb anya szakmai előmenetele lehetetlenült el a gyerek miatt.

De mi a helyzet az apasági szabadság demográfiai hatásaival? A Barcelonai Egyetem közgazdászai úgy találták, hogy azok a családok, amelyek jogosultak az apai gyesre, kisebb eséllyel vállalnak gyereket a jövőben. A számítások szerint azon apáknak, akik igénybe vették a szabadságot, két évvel később 7-15 százalékkal kisebb valószínűséggel született újabb gyerekük. Sőt, az érintett családok csökkent gyermekvállalási kedve még hat évvel később is érezhető maradt. Ezek a párok jellemzően később vállaltak újabb gyereket (ha egyáltalán). A kutatók szerint ennek oka az, hogy

az otthon maradó apák pontosabb képet kapnak arról, hogy milyen nehéz és milyen nagy költségekkel jár a gyerek gondozása, és egyszerűen elmegy a kedvük az újabbtól.

Vagy, ahogy a közgazdászok írják,

a preferenciáik a gyermekeik számának növeléséről elmozdulnak a gyerekek [ellátási] minőségének növelése felé.

Magyarul: inkább arra az egyre költik a pénzt és fordítják idejüket, mint hogy újabbat vállaljanak. Persze ez megint csak nem bizonyított ok-okozati kapcsolat, könnyen lehet, hogy egy harmadik faktor hat mind az apai szabadság igénybevételére, mint a későbbi gyermekvállalási kedvre. Például a kevesebbet keresők hajlamosabbak kivenni a szabadságot, bár nem egyértelmű, hogy a termékenység hogyan függ az anyagi helyzettől.

A nyugati civilizáció sok országához hasonlóan Spanyolországban is folyamatosan csökken a gyermekvállalási kedv, a csökkenésért pedig főként a férfiak felelősek. Megint csak nem lehet oksági összefüggést bizonyítani, de érdekes, hogy a nők gyermekvállalási kedve az apai gyes bevezetése óta a korábbi csökkenés után növekedésnek indult.

Csajozni gyerekkel és kutyával érdemes

Mindenesetre egyértelmű, hogy a férfiak egyre kevesebb gyereket vállalnának, pedig a megítélésüket jelentősen javíthatja, ha apákká válnak. Több pszichológiai kutatás is kimutatta, hogy az apák, különösen, ha gyermekeikkel együtt jelennek meg, szimpatikusabbak az embereknek, és jellemzően pozitívabb jellemzőket társítanak hozzájuk. A férfiakhoz sokszor még ma is alapvetően negatív sztereotípiák társulnak, így az agresszió, az érzéketlenség, a parancsolgatás, a meggondolatlanság.

Az apákkal kapcsolatos sztereotípiák azonban dinamikusan változnak az idővel.

Ma sokkal pozitívabb személyiségjegyekkel (nyugodtság, gyengédség, törődés) azonosítják őket, mint a múlt század közepén. A tesztelt alanyok szerint a folyamat tovább hat majd a jövőben, és az anyák és az apák megítélésének különbségei lassan eltűnnek majd.

Ennek hátterében az áll, hogy a társadalom egyre inkább elvárja, hogy az apák tradicionális anyai feladatokat is ellássanak. Vagyis hogy gondozzák, megnyugtassák a gyereket, vigyázzanak rá. Eközben pedig egyre kevésbé elvárás velük szemben, hogy egyedüli kenyérkeresők legyenek a családban. A férfiakkal és az apákkal szembeni elvárások tehát távolodnak egymástól, és ennek megfelelően távolodik a megítélésük is.

Egy kísérletben 145 olyan pozitív és negatív jellemzőt ajánlottak fel az alanyoknak, amelyek a férfiakra és a nőkre egyaránt jellemzők lehetnek. Arra kérték őket, hogy egyesével pontozzák, hogy ezek mennyire jellemzők a férfiakra, apákra, nőkre, anyákra. Másoktól azt kérdezték, hogy e jellemzők mennyire pozitívak és negatívak valójában.

Az eredményekből kiderült, hogy a férfiaknak még mindig rosszabb a megítélésük, mint a nőknek. Az apáknak viszont jobb, mint a férfiaknak, sőt az apák és a férfiak megítélése közötti különbség nagyobb, mint a nők és az anyák közötti differencia. Vagyis

az apák hasonlóvá válnak a nőkhöz és az anyákhoz az emberek szemében.

Az apaság által gyakorolt pozitív PR-hatást egy következő kísérletben bizonyították. Ekkor csak férfiakat kellett pontozni, de a résztvevők fele a teszt előtt elolvasott egy cikket az apaság társadalmi szerepéről. Ez a csoport a cikk hatására pozitívabban ítélte meg az általános férfijellegeket.

Fontos megjegyezni, hogy ez a változás nem jár együtt a tradicionálisan sokra tartott férfijellemzők erodálódásával. Vagyis az alanyok ugyanolyan állhatatosnak, határozottnak ítélték meg az apákat, mint a gyermektelen férfiakat, csupán olyan pozitív jellemzőkben pontozták magasabbra őket, amelyek korábban nem voltak a jellemzők a férfiakra – legalábbis a közmegegyezés szerint. A kutatók szerint ezért

a modern apaság kitágítja a férfi fogalmát.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)