Dömötör
9 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Éjszakai látást kaphatunk a nanorészecskéktől

2019.08.27. 12:00

A filmekben általában sugárfertőzés, állati méreg vagy más genetikai mutáció ad a képzeletbeli hősöknek extrém képességeket, a valóságban azonban a hétköznapi kémikusok kezében van a megoldás kulcsa.

Egereknél már sikerült megoldani, némi nanorészecske bevetésével, hogy képesek legyenek közeli infravörös fényeket (NIR) látni. A szakértők úgy vélik, tudnak majd olyan változatot gyártani, amely az embereket is felvértezheti ezzel a képességgel. A kutatómunka eredményeit a Massachusettsi Orvosi Egyetemen dolgozó Gang Han és kollégái fogják bemutatni az Amerikai Kémikusok Társaságának őszi találkozóján.

A legtöbb emlős állat, és köztük az ember is, a 400 és 700 nanométeres hullámhosszú fényeket látja, míg a közeli infravörös fény tartománya rögtön efölött kezdődik, a 750 nanométer és 1,4 mikrométer közötti hullámhossztartományban.

Ebben a tartományban működnek az éjjellátó szemüvegek.

Ezek az eszközök elég nagyok, kényelmetlenek, azért találta ki Han csoportja, hogy átalakíthatnák az egerek látását, amihez ritkaföldfémeket – erbiumot és itterbiumot tartalmazó – felkonvertáló nanorészecskéket fecskendeztek be a szemükbe. Ezek az anyagok ugyanis a NIR tartományába eső fényt átalakítják az emlős szeme által is látható zöld fénnyé.

A tudósok különféle tesztekkel sikeresen visszaigazolták, hogy az egerek valóban látják és reagálnak a NIR-re. Egy kísérletben arra képezték ki őket, hogy a látható fényt követve tudnak kimenekülni egy ipszilon alakú víztartályból, és amikor a látható fényt NIR-tartományú fényre cserélték, az egerek ugyanúgy követték a nyomot.

A beavatkozás tíz hétre éjjellátóvá tette az egereket, és nem mutattak ki semmilyen mellékhatást, de a tudósok még szeretnék biztonságosabbá tenni a módszert, és növelnék a nanorészecskék érzékenységét, mielőtt embereken is teszteket végeznének el.

(Phys.org)

15%
4290 Ft
3647 Ft
15%
3499 Ft
2975 Ft