Egy 3,8 millió éves koponya írhatja át az emberi evolúció történetét

Először azonosítottak a kutatók olyan koponyát, amely az ember történeti szempontból egyik legfontosabb elődjének, az Australopithecus anamensisnek egy példányához tartozott. A felfedezés segíthet az emberi evolúció egy kritikus szakaszának pontosabb megismerésében – írja a New Scientist.

A koponyát még 2016-ban találták Etiópiában a Clevelandi Természettudományi Múzeum régészei. Egy férfihoz tartozott, aki a fogai elhasználtáságából ítélve szép kort élt meg, és a környező kövek korából ítélve 3,8 millió évvel ezelőtt élhetett.

Az Australopithecus nemhez tartozó fajok 2-4 millió évvel ezelőtt éltek Afrika területén. Már a mai emberhez hasonlóan kiegyenesedve jártak, de még kisebb volt az agyuk. Több fajuk is ismert, például az A. afarensis, amelyhez a Lucy néven ismert egyed is tartozott.

Az 1995-ben leírt A. anamensis jelentőségét az adja, hogy ez a legidősebb ismert faj a nemen belül, nagyjából 4 millió évvel ezelőtt élt. A tudósok már korábban is viszonylag sokat tudtak róla, de ilyen, közel teljes koponyát eddig még nem találtak a faj egy példányától sem. Márpedig az újonnan azonosított lelet fényében a kutatóknak valószínűleg újra kell gondolniuk az Australopithecusok evolúciójáról alkotott mai képet.

A legtöbb antropológus egyetért abban, hogy az A. anamensis az A. afarensis őse, mert némileg idősebb és majomszerűbb is. Az eddigi legelterjedtebb nézet szerint előbbiből anagenezissel alakult ki az utóbbi, azaz az A. anamensis fokozatosan átalakult, amíg A. afarensis nem vált belőle, teljesen átadva a helyét az új fajnak. Éppen ez az átmenet volt az eddigi legerősebb bizonyíték az anagenezisre.

Most azonban az újonnan azonosított koponyát a kutatók összehasonlították más emberfélék, illetve gorillák és csimpánzok koponyáival. Ez alapján pedig megállapították, hogy egy korábban talált, eddig nehezen azonosíthatónak tartott homlokcsont valójában az A. afarensis egy példányához tartozott. Ez a csont azonban 3,9 millió éves, azaz idősebb, mint az A. anamensis koponya, ami kizárja, hogy az A. anamensis egyszerű lineáris evolúcióval adta volna át a helyét az A. afarensisnek. Ez alapján valószínűbbnek tűnik, hogy az A. anamensis valójában nem tűnt el az új faj megjelenésével, hanem kettévált, és az egyik ágból alakult ki az A. afarensis, míg a másik még legalább további 100 ezer évig fennmaradt.

A kérdés azonban még nem dőlt el ennyivel, mert az egyetlen rendelkezésre álló A. anamensis koponya alapján még nem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy az idősebb csont valóban az A. Afarensistől származik, így a kettejük viszonyára vonatkozó új következtetések sem megdönthetetlenek egyelőre.