Vendel
3 °C
15 °C
Index - In English In English Eng

A cumisüvegek elődjeiből ihatták az állati tejet a bronzkori csecsemők

2019.09.26. 14:06

Manapság teljesen természetesnek számít a cumisüvegből tejet ivó csecsemők látványa, egészen eddig azonban nem lehetett biztosan megmondani, hogy mekkora múltra tekint vissza a jelenség. Most kiderült, hogy elég régi hagyományról van szó: egy friss kutatásban bizonyítékot találtak arra, hogy a csecsemők évezredekkel ezelőtt is állati tejet ittak a cumisüvegek korai megfelelőiból – írja a Phys.org.

A Nature szaklapban publikált tanulmányban egy brit kutatócsoport eredt a téma nyomába, méghozzá abból kiindulva, hogy korábban is találtak már olyan edényeket, amik valószínűsíthetően ebből a célból készültek. Az első ilyenek már az újkőkorszakban megjelentek Európában, a bronz és a vaskorban pedig elég elterjedtté is váltak. Az agyagból készült edények általában elég kicsik voltak ahhoz, hogy elférjenek egy csecsemő kezében, kiöntő is volt rajtuk, ahol a folyadékot ki lehetett belőle szívni, és sokszor állatokra hasonlítottak.

Mindezek ellenére eddig nem lehetett kizárni, hogy más célokra – például a betegek etetésére – használhatták ezeket az eszközöket, ezért most három olyan edényt vizsgáltak meg, amik ritka bajorországi gyereksírokból kerültek elő. A kutatócsapat kémiai és izotópos vizsgálatokkal elemezte az edényekben található ételmaradványokat, ebből pedig kiderült, hogy

az edények korábban állati tejet tartalmaztak.

Ez azzal együtt, hogy a láthatóan speciális célra készített edényeket gyereksírokban találták meg, a kutatók szerint egyértelműen bizonyítja, hogy a csecsemők már évezredekkel ezelőtt is ezekből ihatták az állatok tejét. Korábban ezt csak a csontok izotópos vizsgálatából lehetett megállapítani, ez azonban leginkább azt mutatta meg, hogy mikor hagyták abba a szoptatásukat, azt nem, hogy mit ettek helyette.

Ezek a kis edények értékes információval szolgálnak arról, hogy mit és hogyan ettek a csecsemők több ezer éve, ez pedig minden eddiginél jobb rálátást biztosít a múlt anyáira és csecsemőire. Hasonló edények egyébként több kultúrában megjelentek, ezért lehetőség szerint szeretnénk egy kiterjedtebb kutatást is elvégezni, hogy kiderüljön, ezeket is ilyen célra használták-e.

– mondta Julie Dunne, a kutatás vezetője.

A projektben közreműködő Katharina Rebay-Salisbury azt is kiemelte, hogy ezekben a korokban egy csecsemő felnevelése nem volt könnyű feladat, éppen ezért érdekli őket, hogy az anyák hogyan oldották ezt meg a különböző kultúrákban. Ez egy fontos példája annak, hogy a leletekben rejlő biomolekuláris információ betekintést nyújthat az időszámításunk előtti élet egy olyan szegmensébe, amit manapság természetesnek veszünk.