Idén is magyar kutatónőket díjazott az UNESCO
További Tech-Tudomány cikkek
- Rongyként nyújtható és csavarható az LG új kijelzője
- Az élet keresése közben végezhetett a marslakókkal az amerikai szonda
- Itt a nagy dobás a 4iG-től: műholdakat állítanak Föld körüli pályára
- Minden eddiginél furább hibrid szörnyeteggel rukkolhat elő az Apple
- Hamarosan képtelenek leszünk kiszolgálni az adatközpontok energiaigényét
A klinikai pszichológia és vegyészet területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a L’Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért nevű díjat, és az azzal járó négymillió forintot. Az idei díjazottak olyan betegségek kezelésében hozhatnak tudományos áttörést, mint az ADHD vagy az Alzheimer-kór – derült ki a díjról szóló sajtóközleményből.
Az egyik idei díjazott a Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány kutatócsoport vezetője, Dr. Bunford Nóra volt, aki a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavart (ADHD) vizsgálta innovatív oldalról. A kutatónő a vizsgálatok során többek közt azt tapasztalta, hogy az ADHD-s fiataloknak sok esetben problémája van különböző mindennapi funkciókkal, az ebből eredő társas károsodások sok esetben vezethetnek
- kirekesztettséghez,
- túlzott alkoholfogyasztáshoz,
- vagy akár szerhasználathoz,
- kockázatos szexuális magatartáshoz is.
Az is kiderült, hogy az érintettek nehezebben szabályozzák az érzelmeiket, a kutatások azonban a gyakorlatba is átemelhető eredményeket hozhatnak, amelyek a megelőzési és terápiás programok fejlesztése révén a fiatalok és családjaik személyes és társadalmi problémáira is megoldást jelenthetnek.
A másik díjazott Dr. Fülöp Lívia lett, aki a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézetében működő, Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport vezetőjeként olyan kutatáson dolgozik, melynek célja az Alzheimer-kórhoz hasonló központi idegrendszeri betegségek gyógyítására alkalmazható terápiák fejlesztése. Az agysejteket számos stresszhatás érheti, amik hatására a sejtek önmegsemmisítő választ adhatnak, a kutatónő pedig azt vizsgálja, hogy hogy lehetne segíteni nekik abban, hogy megbirkózzanak ezekkel a hatásokkal. Ha ezt sikerül elérni, az az Alzheimer-, vagy a Parkinson-kór mellett akár a depresszió gyógyításában is megoldás lehet, a kutatási eredmények pedig a betegségek szinten tartásában, és a gyógyszerfejlesztések terén is mérföldkövet jelenthetnek.
Az elmúlt 17 évben 47 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 60 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. A csak nőknek szóló díjra az ország bármely pontjáról pályázhatnak olyan tudós nők, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, díjazottaknak lettek díjazott tanítványaik és egy valódi női kutatói közösség alakult ki. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.