Egy ghánai víz alatti erdőből épülhetne újjá a leégett Notre-Dame

Egy hatalmas, víz borította ghánai erdő fáit használhatják majd az áprilisban részlegesen leégett párizsi Notre-Dame helyreállításához – írja a BBC.

Az erdő óriási fái 1965 óta állnak a Volta-tó alatt, amikor az Akosombo-gát építésekor a Volta-medence egy részét elöntötte a víz. A fák felhasználására koncessziós joggal rendelkező ghánai cég szerint jóval környezetbarátabb megoldás lenne ezeket felhasználni a katedrális újjáépítéséhez, mint egy ép erdő sértetlen fáit kivágni hozzá. A Kete Krachi nevű cég szerint ez a faanyag jóval strapabíróbb is, mert a mocsaras közeg megóvta a pusztulástól, gyakorlatilag konzerválta, és elkezdett fosszilizálódni.

Az eredeti 12. századi építkezés során a becslések szerint 1300 fát, főleg tölgyeket kellett kivágni, amihez 210 ezer négyzetméternyi területet kellett lecsupaszítani. Bertrand de Feydeau, a Fondation du Patrimoine nevű francia természetvédő szervezet alelnöke szerint Franciaországban ma már nincsenek ehhez megfelelő méretű és érettségű tölgyfái a felújításhoz szükséges mennyiségben. Francis Kalitsi, a Kete Krachi társalapító-elnöke szerint a Volta-tó fái megfelelők lennének a feladatra. A cég már most is termeli ki a víz alatt álló fákat, amelyek nagy részét Európába exportálják, de jut belőle Dél-Afrikába, Ázsiába és a Közel-Keletre is. A Notre-Dame-hoz 15 milliárd forint értékben szállítanának fát, erről már be is adták az ajánlatukat a francia kormánynak.

Egyes szakértők szerint nagyszerű ötlet a ghánai fákat felhasználni, mert azok tényleg megfelelő tulajdonságúak és erősségűek lehetnek, ráadásul a megvásárlásukkal közete egy szegényebb gazdaságot is támogatni lehetne. Környezetvédők viszont kevésbé örülnek, mert szerintük a fák kiemelése a tó medréből felboríthatja annak ökoszisztémáját. Félő ugyanis, hogy a tó vize nagy mennyiségű üledékkel szennyeződne, amely blokkolná a vízi élőlényeknek nélkülözhetetlen napfényt. A fák élőhelyet is biztosítanak a halaknak és más élőlényeknek. Ezek a veszélyek ráadásul nemcsak természetvédelmi szempontból aggályosak, hanem a 300 ezer családot ellátó ghánai halászati iparra nézve is. Mindezen túl pedig a fák Franciaországban szállítása jelentős karbonlábnyomot hagyna maga után.

Jérémie Patrier-Leitus, a francia kulturális minisztérium képviselője szerint egyelőre az sem biztos, hogy fából fogják újjáépíteni az elpusztult részeket, most még abban a fázisban tart a rekonstrukció, hogy biztosítják a székesegyház többi részét, a további munkálatok csak akkor kezdődhetnek majd, ha az épület szerkezetét stabilizálták, legkorábban 2020 első felében.