Az első exobolygó felfedezéséért járt a fizikai Nobel-díj

A Svéd Királyi Akadémia kedden délben bejelentette, hogy az idei fizikai Nobel-díjat az univerzum fejlődését illető kutatásokért ítélték oda. A díjat felerészben John Peebles kapta a kozmológia terén tett elméleti felfedezéseiért, felerészben pedig megosztva Michael Mayornek és Didier Queloznak ítélték az első exobolygó felfedezéséért, amely egy napszerű csillag körül kering.

Az indoklás szerint az idei díjazottak alapvető felfedezéseket tettek a világmindenség létezéséről. Kutatásaik arra világítottak rá, hogy mi történt az univerzum fiatalkorában, és mi történhet a jövőben világunkkal.

James Peebles kutatásai a teljes fizikai kozmológia tudományágát gazdagították, és hozzájárultak, hogy a kozmológia az utóbbi fél évszázadban forradalmi változásokon menjen át. A Peebles által kialakított elméleti keretek mindmáig meghatározók a kozmológiai kutatásokban.

Az univerzum ősrobbanás-elmélete a legelső pillanattól kezdve leírja a világmindenség fejlődését. Kezdetben az univerzum forró és sűrű volt, majd ahogy tágul, úgy hűl le egyre jobban. Az ősrobbanástól 400 ezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a fény át tudjon hatolni az egyre ritkábbá váló téren. Jemes Peebes elméleti számítások útján képes volt a mindent körülvevő háttérsugárzás rezdüléseiből információt szerezni az univerzum kezdeti állapotára vonatkozóan.

Eredményei révén világossá vált, hogy az univerzum tömegének csak 5 százalékát látjuk, ez alkotja a bolygók és a csillagok anyagát. A fennmaradó 95 százalék a sötét anyag és energia, amelynek mibenléte mindmáig kihívás elé állítja a csillagászokat és a fizikusokat.

Michael Mayor és Didier Queloz 1995 októberében jelentették be az első exobolygó (Naprendszeren kívüli bolygó) felfedezését. A dél-franciaországi Haute-Provance Obszervatóriumban, maguk készítette eszközök segítségével tudták felfedezni az 51 Pegasi  b elnevezésű bolygót, amely a mi Jupiterünkkel összemérhető méretű gázóriás.

A felfedezés forradalmat indított el a csillagászatban, és máig több mint 4000 exobolygót fedeztek fel, és ezek az eredmények sok esetben a korábbi bolygóképződési elméletek újragondolására késztették a kutatókat.

Az idei Nobel-díjakat a héten jelentik be. Tegnap az orvosi és élettani díjjal kezdték, amelyet a sejtek oxigénhiány-érzékeléséért ítélték oda. Holnap következik a kémiai díj, majd csütörtökön az irodalmi elismerés. Utóbbinál a tavalyi botrányok miatt 2018-ban nem osztottak díjat, így most egyszerre kettőt is odaítéltek. Pénteken következik a békedíj, hétfőn pedig a közgazdasági Nobel-díj.