![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Galaxishalmazt használtak röntgensugaras nagyítólencseként
További Tech-Tudomány cikkek
-
Különleges égi jelenség lesz látható szerda este az égbolton
- SpaceX kicsiben: függőlegesen, fékezőernyő nélkül landoló rakétát épített két fiatal
- Los Angelesben állítják ki a világ egyetlen zöld dinoszaurusz csontvázát
- Mesterséges intelligenciával védené a Google a korallzátonyokat
- Sötét cselek világává vált az internet
Egy nagy tömegű galaxishalmazt – az SPT-CLJ2344-4243 klasztert – használtak röntgensugaras nagyítólencseként csillagászok arra, hogy visszatekintsenek az időben, eközben észlelték egy törpegalaxis formálódását nagyon korai szakaszában. Csillagászok most először használtak egy galaxishalmazt arra, hogy a röntgensugarak hullámhosszán nagyítsanak fel távoli objektumokat, közöltéka Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói a Nature Astronomy című szaklapban bemutatott tanulmányukban.
Az amerikai csillagászok az SPT-CLJ2344-4243 megfigyelése közben egy újszülött galaxis kék foltját észlelték éppen akkor, amikor első csillagai keletkeztek. Ez fényes kék ívként jelenik meg, ahogyan a szupernagy tömegű, kozmikus szempontból rövid életű objektumok magas energiájú röntgensugarakat bocsátanak ki.
![A megfigyelt kék ív](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/2996/29967/299671/29967157_506d9c1c83a51407059879d52070e903_wm.jpg)
"A kicsi kék folt azt jelenti, hogy ez egy nagyon apró galaxis, amely sok szupermagas hőmérsékletű, nagyon nagy tömegű fiatal, nemrég formálódott csillagot tartalmaz" - mondta Matthew Bayliss, az MIT kutatója. A szakértő szerint ez a Tejútrendszerünknél tízezerszer kisebb galaxis nagyon hasonlatos az univerzumban kialakult legelső galaxisokhoz, amelyeket korábban soha senki nem látott röntgensugarakban a távoli univerzumban.
A kutatók a galaxishalmazokat kozmikus nagyítólencseként használják az úgynevezett gravitációs lencse technikájával. A gravitációs halmazok olyan nagy tömegűek és gravitációs erejük olyan nagy, hogy meg tudják hajlítani az univerzum képét és egyéb környező fényeket: a mögöttük lévő objektum által kibocsátott fény a halmaz köré "hajlik" és a megfigyelő irányába kissé más hajlásszögből érkezik, végül egy nagyított képet alakít ki.
A tudósok használtak már korábban arra galaxishalmazokat, hogy optikai hullámhosszokon nagyítsanak fel objektumokat, de röntgensugarak hullámhosszán mostanáig még nem, mivel a galaxishalmazok maguk is hatalmas mennyiségű röntgensugarat bocsátanak ki.
A csillagászok két hasonló röntgensugár-emisszóra vonatkozó mintázatot fedeztek fel a csillaghalmaz körül. Ez a két kibocsátási mintázat egyetlen apró, 9,4 milliárd évvel ezelőtti kicsiny barna törpéhez vezethető vissza, abba az időszakba, amikor az univerzum még csak 4,4 milliárd éves volt. A csillaghalmaz mögötti apró galaxist 60-szorosára nagyította fel a gravitációslencse-hatás.
"Minden galaxisnak ezzel a fázissal kell kezdenie az életét, de nem gyakran látunk ilyen galaxisokat a szomszédunkban" - mondta Bayliss. "Most visszamehetünk az időben, betekinthetünk a távoli univerzumba, életüknek ezen korai szakaszában lévő galaxisokat találhatunk és elkezdhetjük tanulmányozni, mennyire volt más a csillagformálódás folyamata" - tette hozzá. (MTI)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)