Olivér
8 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Melyik szén-monoxid-jelzőre érdemes rábízni a család életét?

shutterstock 219249562
2019.10.17. 11:27

Gyakori tévhit, hogy a szén-monoxid csak a fűtési szezon alatt szedi áldozatait, ahogyan az is, hogy kizárólag a gázfűtéses lakások problémája. Az azonban igaz, hogy ahogyan a lakástüzek, úgy a szén-monoxid-mérgezéses esetek száma is növekszik, ahogyan a fűtési szezon beköszönt. A szén-monoxid érzékelők életet menthetnek, de csak akkor, ha tényleg jól működnek, azaz időben jeleznek, és megbízhatóak. De honnan tudja az ember, melyikre bízhatja rá az életét?

A szén-monoxid-érzékelő nem gátolja meg a mérgező gáz keletkezését, csupán a jelenlétéről figyelmeztet. Olyanoknak érdemes beszerezni, akik nyílt lánggal működő berendezéssel fűtenek vagy melegítik a vizet. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni a dolgot, azt lehet mondani, hogy bármilyen olyan berendezés gondot okozhat, ahol a lehet látni a lángot - közölte megkeresésünkre a Katasztrófavédelem.

A jól karbantartott fűtőberendezések, vízmelegítők, a rendszeresen ellenőrzött kémények, és a régi, huzatos ablakok ellenére előfordulhat olyan meghibásodás, ami tökéletlen égéshez vezet, és a levegőbe szén-monoxid kerül.

Mit kell tudni a szén-monoxidról?

A mérgező gáz színtelen, szagtalan, íztelen, a szoba levegőjével jól elkeveredik - és általában akkor jön létre, amikor az égési folyamat nem tökéletes. Ez leginkább akkor fordulhat elő, ha nincs elég oxigén az égéshez. Egy köbméter földgáz tökéletes elégetéséhez például kb. tíz köbméter levegő szükséges. Azoknál a berendezéseknél, amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét használják az égéshez, látható, elérhető a láng, a szellőzőkön ajtók-ablakok légrésein keresztül jutnak oxigénhez. Ha nincs elég oxigén, a, ahogy a kémiaórákról tudjuk, tökéletlen égést eredményez. Nem csak a túlontúl jól és légmentesen szigetelő ablakok okozhatnak gondot, de például a páraelszívó is hozzájárulhat ahhoz, hogy a szoba levegőjét használó fűtő-, vagy vízmelegítő eszközök ne kapjanak megfelelő mennyiségű levegőt az égéshez.

A szén-monoxid-mérgezés nehezen észrevehető, mert a tünetei – rosszullét, fáradtság, szédülés, fejfájás, hányinger – könnyen összetéveszthetőek enyhébb betegségek tüneteivel. ráadásul magas koncentráció esetén ájulás, és akár 1-2 percen belül a halál is beállhat.

Néha lehet olyan híreket hallani, hogy egy házi kedvenc jelzett, és ezzel mentette meg a család életét, azonban a tudomány mai állása szerint ők sem érzik hamarabb a szén-monoxid jelenlétét, mint mi. Ezért még mindig érdemesebb egy érzékelőre bízni a családot, mint a kiskedvenc nyakába varrni ezt a terhet.

Lapos, korong alakú, elemes, hálózati csatlakozós, akkumulátoros, melyik a jó?

Korábban többször is kiderült, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható termékek nem felelnek meg az érvényes szabványoknak, és hamis biztonságérzetet adnak. Korábban a VGF szaklap végzett ilyen irányú vizsgálatokat, ők kongatták meg a vészharangot, mikor a szén-monoxid-érzékelők többsége megbukott. Mára a piac letisztult, de továbbra is nyomon követik a vizsgálatokat.

A CO-érzékelők vizsgálatát 2016 júliusától nem a fogyasztóvédelmi hatóság, hanem a katasztrófavédelem végzi, akik folyamatosan ellenőrzik a kereskedelmi forgalomban fellelhető érzékelőket. Ennek megfelelően a honlapon meg lehet találni, hogy melyek azok a készülékek, amik megfelelnek a szabványoknak, és akkreditált független laboratóriumi vizsgálatok között erről a katasztrófavédelem is meggyőződött, és melyek azok, amik nem mentek át a teszten. Ha a boltban olyat lát, ami nem biztonságos, vagy ami egyik listán sem szerepel, érdemes értesíteni a katasztrófavédelmet. Vagy azért, hogy felvegyék a kapcsolatot a forgalmazóval és a bolttal, és a nem biztonságos érzékelők lekerüljenek a polcokról, vagy azért, hogy ellenőrizhessék az új érzékelőt.

Hogy a biztonságos szén-monoxid-érzékelők közül melyiket választja, az egyéni döntés. Aki nem szeretne megrémülni, amikor elkezd sípolni, hogy merül az elem, az ne vegyen elemeset. Aki pedig nem szeretne egy konnektort állandóan erre a célra használni, az ne vegyen áramkörről működtethetőt. A legpraktikusabbak valószínűleg azok, amiknek a háta egyben akkumulátor is, ami a szavatossági idő végéig működteti az érzékelőt.

Mit kell keresni csomagoláson?

Nem csak a dobozon, de általában a készüléken is szerepel szavatossági idő. Ez változó a termékeknél, van amit néhány évente kell cserélni, de olyan is van, ami tíz évig bírja a szolgálatot. Be lehet vizsgáltatni ezeket, de a szakemberek szerint ha nem érte extrém magas szén-monoxid az érzékelőt, akkor nem lesz vele gond.

Nem érdemes otthon letesztelni

Gyakori hiba, hogy a vásárlók úgy próbálják meg otthon tesztelni az érzékelőt, hogy cigifüstöt fújnak rá, vagy az autó kipufogójához teszik. Ilyenkor persze be fog jelezni, de ezzel együtt tönkre is megy. Érdemes tudni, hogy ezek a műszerek úgy működnek, hogy nagy dózis esetén telítődnek, és már nem mérnek újra, azaz egy ilyen művelet pontosan arra elég, hogy amikor igazi gond van, akkor ne jelezzenek.

Ahogyan minden műszaki berendezésnél, úgy a szén-monoxid-érzékelőknél is fontos, hogy megbízható helyről vásárolják őket, legyen garancia, így nem jó ötlet piacról, aluljáróból és autók csomagtartójából beszerezni ismeretlen eredetű műszereket olyan eladóktól, akiről semmit sem tudni. A legegyszerűbb, ha a letesztelt érzékelők listájával megy az ember az épületgépészeti/tüzeléstechnikai/barkács áruházba, és ott veszi meg az érzékelőt.

A szén-monoxid-érzékelőket mindig légzésmagasságban kell elhelyezni, mert bár a gáz könnyebb a levegőnél, de nem sokkal, vagyis nagyon jól keveredik vele. Ezért a legbiztonságosabb működést úgy lehet elérni, ha a fejmagasságban lévő levegőt méri. Érdemes nem elfelejteni, hogy ez a hálószoba esetében például fekvés közbeni fejmagasságot jelenti. A vízmelegítőtől vagy a fűtő eszköztől másfél méteres távolságra kell tenni, a sarkoktól pedig legalább 10-20 centi távolságra helyezzük az érzékelőt, mert a sarokban nem biztos, hogy megfelelően áramlik a levegő, ezért hamis adatokat kaphatunk.

Nem az a jó mérő, ami a legkisebb koncentrációt is jelzi

A szén-monoxid-mérők nem azon az elven működnek, hogy azonnal sípolni kezdenek, ha a levegőben szén-monoxidot érzékelnek. A hatályos szabványok szerint az alacsonyabb koncentrációnál azt is figyeli, hogy huzamosabb ideig fennáll-e a szivárgás. Vagyis ha csak egy-két percig van nagyon alacsony szivárgás, ami azonnal meg is szűnik, akkor nem riaszt.

A szén- monoxid-mérőre vonatkozó szabványok a levegő szén-monoxid-tartalmát ppm-ben határozzák meg. 1 ppm (parts per million) 1 millió térfogatrészből 1 térfogatrészt jelen: például 1 köbméternyi levegőben egy köbcenti szén-monoxid ennyi. A szén-monoxid-mérők 30 ppm koncentrációnál kezdenek el riasztani, de csak akkor ha ez 120 perc elteltével is fennáll. Jó tudni, hogy 150 ppm-től léphet fel enyhe fejfájás másfél óra elteltével. 300 ppm esetén 3 percen belül jeleznie kell, ilyen koncentráció hatására 1-2 órán belül jön a fejfájás, később hányinger. vagyis még mindig az előtt jelez, hogy életveszélyes lenne a helyzet. Vagyis az érzékelő jóval azelőtt jelez, hogy a gáz bármilyen tünetet okozna.

Ha üvölt a jelző, még nem biztos, hogy itt a vég

A jelző hamar riaszt, és ha megszólal, azonnal a szabad levegőre kell menni, és hívni a tűzoltókat a  112-es segélyhívó számon. Ők majd kiderítik, mi okozza a megnövekedett szén-monoxid-koncentrációt.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint nem telik el úgy nap télen, hogy ne riasztanák a tűzoltókat akár naponta több szén-monoxiddal kapcsolatos esethez. 2012-ben még csak 191 esethez, idén október elejéig pedig már 617-hez riasztották a tűzoltókat.

Idén eddig 11-en haltak meg, 245-en pedig szén-monoxid-mérgezést kaptak.

Az, hogy növekedett a riasztások száma, nem feltétlenül jelenti azt, hogy több az ilyen eset, inkább azt, hogy egyre többen használnak szén-monoxid-mérőt. Idén az esetek 82 százalékában volt szén-monoxid-érzékelő, 2012 óta ez a szám folyamatosan növekszik.