Valér
1 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Az izlandi Robin Hood minden szajrét megtartott az évtized bitcoinrablása után

DbJ8L1BWAAUSjVc
2019.11.16. 19:10
A bitcoin világhódításával Izland a kriptovaluta-bányászat egyik Mekkájává vált. Aztán egy csapat merész bűnöző lenyúlt egy csomó gépet, hogy saját bányát indítsanak velük. Végül a főnök az Instagramon bukott le.

A bitcoin és társai megjelenése új kihívásokat állított a gyors meggazdagodásra vágyó, rugalmas morális határokkal rendelkező úttörők számára. Kreatívabbnál kreatívabb megoldásokkal kellett előállniuk a tolvajoknak, hogy kiürítsék mások kriptozsebét. Ennek a trendnek az egyik legfurább példájára derült most fény: egy izlandi banda 2018-ban kihasználta a szép új világ egyik nagy újítását (nincs központi irányító szerv, elég néhány erős számítógép a bitcoin-bányászathoz), és egy-egy kriptobuksza helyett magát a virtuális pénzverdéket nyúlták le. Állítólag.

A 2008-as gazdasági válság Izlandot sem kímélte. A szigetország három legnagyobb bankja a 2000-es évek elejét külföldi hitelek felhalmozásának szentelte, amiket mindenbe befektettek, amit csak láttak: focicsapatokba, pénzügyi vállalatokba, ingatlanba. Méretarányosan Izlandot érintette a legdurvábban a válság, és egy 2 milliárd eurós IMF-gyorshitel kellett ahhoz, hogy az ország lábra tudjon állni.

2014-ben jött az újabb fordulat, ami a mai napig nagy hatással van az izlandi pénzügyi szférára: egy német vállalkozó, Marco Streng rátalált az északi kripto-eldorádóra. A bitcoin-bányászathoz nem kell sok minden, csak erős számítógépek, egy kellően nagy szoba, rengeteg áram, hűtésre és nyugalom - vagyis nem túl nehéz, de elég drága felállítani egy jól működő bányát. .

Izlandon viszont ezekből mind bőség van:

  • sok üres raktár áll használatlanul, és alacsony a bérleti díj,
  • a geotermikus energia olcsó,
  • hideg van, így a gépek hűtését könnyű megoldani,
  • és Izland a világ egyik legbékésebb országa, alacsony a bűnözés, tehát a biztonságra sem kell sokat költeni.

Streng belül be is indította az első bitcoinbányáját, ami már a világ egyik legnagyobb bitcoinos cégévé nőtte ki magát. A sikere sok külföldi befektető érdeklődését is felkeltette, és a világ minden tájáról érkeznek bitcoin-bányászok Izlandra. Mára a kriptobányászat több energiát fogyaszt az országban, mint a helyi háztartások együttvéve.

A jó betörő megérzi a változás szelét

Ahogy ma már egy-egy tanár átképezheti magát szoftverfejlesztővé, a bűnözők is átállhatnak analógról digitálisra. 2017-ben a többszörös visszaeső Sigi Thor Stefansson az interneten megismerkedett a misztikus Mr. X-szel, aki visszavitte őt a rosszba. Az akkor 32 éves férfi már gyerekkora óta méltatlan volt Mjølnirre, a Vanity Fairnek azt nyilatkozta, hogy már gyerekként is rosszcsont volt.

Visítottam, üvöltöztem, loptam, haraptam.

– emlékezett vissza Stefansson.

Már óvodában betörőst játszott, kővel bedobott egy ablakot és azon benyúlt, hogy kinyissa az ajtót. Ekkor érezte először az adrenalinlöketet, amit azóta is üldöz. Tinédzser korára már drogokban utazott, majd a betörők rögös útjára lépett. Ezt az állam 10 hónap letöltendővel honorálta, és ezután Stefanssonnak sikerült átmenetileg egyenesbe hoznia az életét: megházasodott, munkát vállalt postakocsi-vezetőként, és elvégezte az Izlandi Egyetem informatika szakát.

Gondolta, belevág a kriptobizniszbe, és az interneten kutakodva ismerkedett meg Mr X-szel, a “titokzatos és veszélyes nemzetközi befektetővel”. Mr. X felvetette, hogy ahelyett, hogy Stefansson csomó pénzt fektetne egy saját kriptobánya összerakásába, akár el is lophatná mások gépeit. 15 százalékos részesedést ajánlott Stefanssonnak, akinek így 1,2 millió dollár ütötte volna a markát. Csak annyi dolga volt, hogy beszerezze a gépeket.

Stefansson úgy érezte, hogy ezért a pénzért már megéri a börtönt kockáztatni, és összerakta a saját Ocean's 11 csapatát. Régi barátja és gyerekkori tettestársa, Hafthor Logi Hlynsson, azaz Rózsaszín Haffi Thaiföldről és Spanyolországból koordinálta a betöréseket. Matthias Jon Karlsson, aki nappal egy speciális igényű gyerekeknek fenntartott otthonban dolgozott, és az ő öccse, Petur “a Lengyel” Stanislav voltak az izomerő. A szépfiú szerepére Viktor “a Cuki” Ingi Jonassont vették fel, aki a sármján kívül a rendszergazdai ismereteivel erősítette a csapatot. Mind ismerték egymást – ami egy ekkora szigeten nem meglepő –, és egyiküknek sem volt komoly priusza. A főnök Stefansson szerint Mr. X volt, de mivel nem árulta el, kit is takar az álnév, sokan úgy gondolják, hogy nem is létezik.

A csapat a Telegram csetalkalmazáson keresztül kommunikált, mivel az titkosítja és megsemmisíti az üzeneteket. Amikor lebuktak, a bírósági tárgyalásukon előkerült a Foruneytid, azaz szövetség nevű Facebook csoportjuk is, ami a vád egyik képviselője szerint szervezett bűnözésre utal. A kijelentésen a csapat csak röhögött a bíróságon, azt mondják, ez csak egy egyszerű Facebook csoport, amit bárki létrehozhat, nem a Cosa Nostra. Izlandon sokan szurkoltak a bandának, mivel nem voltak erőszakosak, és nehéz volt látni, kinek is okoztak kárt. A tárgyalás alatt hamar egyfajta népi hősökké váltak.

Az első meló Akureyribe vitte hőseinket, egy régi tengerészeti támaszpontra. Egy lélek se volt a környéken, a biztonsági őrök nem járőröztek – minek is, hiszen úgyse lop senki. A kriptobanditák 104 számítógépet loptak el, tokkal-vonóval. Öt nappal később egy másik bánya sikertelen betörési kísérletet jelentett be a rendőrségen.

Belső ember

Nem sokkal később Stefanssont felhívta egy volt csoporttársa, aki villanyszerelőként dolgozott. Azért telefonált, mert észrevette hogy a borgarnesi AVK Data Centernek hirtelen hatalmasat ugrott az áramfogyasztása. Arra jutottak, hogy valószínűleg ott is bitcoint bányásznak. Stefansson leautózott Borgarnesbe, és egy friss, hat napja üzemelő kriptobányát talált. A riasztót még be se szerelték, és a környéken járőröző rendőr is hazament már. Még egy ablak is nyitva volt, és az izlandi jóhiszeműség jegyében valaki még egy létrát is a falnak támasztva hagyott.

Karlsson vett a helyi Vaterán egy kisbuszt, és Cuki és Stefansson lecsaptak a raktárra. Az ablakon bemászva 28 gépet nyúltak le. Amikor az egyik befektető két pánikroham között felhívta a tulajt, a vállalkozó azonnal a raktárhoz rohant. A 66 éves nőt állítása szerint a "kocka fiai" beszélték rá, hogy 50 ezer dollárral támogassa a kriptobányájukat.

Soha nem értettem meg ezt a bitcoint, soha. Nem is fogok úgy tenni. Kinyitottuk az ajtót, és minden üres volt. Nagyon meglepődtünk. Ez Izlandon sose történhet meg!

– mondta a tulaj.

Stefanssonék a sikeren felbuzdulva a közeli Bálna Fjord alagúton át menekültek, ahol egy kamera lencsevégre kapta őket. A rendőrség bekérte a környező kamerák felvételeit, amin jól látható volt a furgon rendszáma, így Karlssont és Stefanssont hamar le is tartóztatták.

A rendőrségen barátságos körülmények között beszélgettek el velük az AVK Data Centernél történtekről (egy rendőr szerint ők nem használják a kihallgatás kifejezést), ám a férfiak mindent tagadtak. Az egyik nyomozó, Helgi Petur Ottensen teljesen le volt döbbenve, milyen jól viselkedtek a gyanúsítottak. A beszélgetés során arra jutott, hogy a szerelő, aki a tippet adta a kriptobandának, csak egy bábu volt a nagy játszmában, nem tudta, hogy az információt rossz célokra használják majd. Három napnyi beszélgetés után bizonyíték hiánya miatt elengedték a gyanúsítottakat.

Ez Karlssonnak azonban már késő volt, letartóztatása miatt elvesztette az állását. Ez különösen rosszkor jött neki, a párjával gyereket vártak és hitelt is kellett törlesztenie. Stefansson, hogy kihúzza cimboráját a bajból - meg mert marhára élvezte - újabb melót tervezett. Egy utolsó nagy dobást, amivel összehozhatják a saját bányájukat.

Karácsony másnapján megpróbáltak még egyszer betörni a Borealis Data Centerbe, ám az akció másodjára is kudarcba fulladt. Beindult a riasztó, és elmenekültek. Arra jutottak, hogy a villanyszerelőhöz hasonló belső ember a következő célpontnál is hasznos lenne.

Borealis Data Center
Borealis Data Center
Fotó: etixblockchain.com

A megfenyegetett őr

Ivar Gylfason biztonsági őrként dolgozott az Advania adatközpontban, és 2017 vége felé valaki felhívta telefonon, hogy ezt megerősítse. Mikor Gylfason igennel felelt, a hívó lerakta a telefont. Nem sokkal később megkereste az exének egyik rokona, aki Rózsaszín Haffinak tartozott. Haffi azt ígérte neki, hogy ha elég hasznos információt szed ki Gylfasonból, elengedi a kamatot.

A férfi először megpróbálta lefizetni Gylfasont, majd egy fekete Mazdához kísérte, ahol Stefansson és két másik férfi (az egyiknek kelet-európai akcentusa volt) megfenyegették, hogy bántani fogják, ha nem beszél. Gylfason nem látott más kiutat, elmondott nekik mindent a kamerák pozícióin át a riasztó kódjáig. Még egyenruhát is szerzett nekik.

2018 januárjában az Advania adatközpont egyik éjszakai biztonsági embere arra lett figyelmes, hogy valaki figyeli minden mozdulatát. A kutyája rendszeresen ugatott éjszakánként, a felesége többször is arról mesélt, hogy sötét alakok ólálkodnak a ház körül, egyik este még a háza bejárati ajtaját is feltörték. Egyik este munka közben rosszul érezte magát, és amikor már nem bírta az émelygést, este 10 körül hazarohant. A későbbi tárgyaláson egy ügyvéd hasmenéstől beszélt. A férfi, miután elszabadult a vécéről, ledőlt egy kicsit kipihenni az este viszontagságait. Reggel hétkor tért magához, és azonnal rohant a kocsijához, hogy visszamenjen dolgozni. Valakik felvágták az abroncsait, így be kellett telefonálnia erősítésért.

Minden mozdulatát figyeltem, tudtam, hol él.

– dicsekedett Stefansson.

A terv szerint be akarták indítani egy közeli adatközpont riasztóját figyelemelterelésnek, de az őr gyomorpanaszai nagyban megkönnyítették a feladatukat. A kriptobanda ezután már nem hitt a szerencséjének: a mozgásérzékelő nem volt rákötve a riasztó berendezésre. A csapattagok sms-ekben virtuálisan hátbaveregették egymást, majd meglovasítottak újabb 225 számítógépet. Már bőven elegendő gépük volt egy hatékony kriptobánya elindításához.

Modern technológia, régi eszközök

A rendőrségnek nem volt könnyű dolga, hisz a bitcoin lényege éppen az, hogy ne lehessen lekövetni. Kénytelenek voltak hagyományos eszközökhöz nyúlni: telefonhívások, autóbérlések, bankszámlák átfésülésével sikerült a megzsarolt Gylfasont összekötni a bandával. Mindössze két hét után megkezdték a letartóztatásokat.

Először Gylfasont kapcsolták le, aki mindent bevallott. Őt Karlsson és az öccse követte, majd a menekülőfélben lévő Stefansson, aki eladta a házát és épp költözött Spanyolországba. Megtalálták nála az Advania adatközpont térképét, és elkobozták a telefonját, amit elküldtek Hollandiába, hogy feloldják. Kiderült, hogy egy másik autót is használtak az utolsó betöréskor, és azt Stefansson bérelte ki.

Stefansson ezúttal nem a jó zsaruk őrsére került. Egy hónapra magánzárkába zárták, és folyamatosan faggatták, hogy hova rejtette a gépeket. A nyomozás során a rendőrök gyakorlatilag az összes raktár ajtaját berúgták, ahol feltűnően magas volt az áramfogyasztás, de nem találták meg a gépeket. Az első eseteknél még sem a károsult bányák üzemeltetői, sem a rendőrség nem verte nagydobra a betöréseket, mivel az éles ellentétben állt az izlandi kriptomennyország biztonságos arculatával, és nem akarták elkergetni a potenciális befektetőket.

Stefansson végig tagadott, míg vissza nem került a rendőrséghez a feloldott telefonja.

Ugyan a banda tagjait arra utasította, hogy töröljenek minden sms-t, ő maga nem törölte ki az üzeneteket. Minden szükséges bizonyíték a rendőrség kezébe került.

Stefansson három hónapig egy börtön vendége volt, saját szobával, nagy tévével, internet- és telefon-hozzáféréssel. A tárgyalás előtt a bíró 10 nappal meghosszabbíthatta volna Stefansson fogvatartását, de nem tette, így az őrök mondták neki, hogy szabad ember, mehet is. A férfi inkább aláírta, hogy marad még egy éjszakát, és megvárja, hogy dönt a bíró a hosszabbításról.

Sogn börtön
Sogn börtön

Ezután visszament a szobájába, kimászott az ablakon, elstoppolt a reptérre és meglépett Svédországba.

Egy barátja nevén vett jegyet, és mivel a svédek nem kérnek semmilyen iratot az izlandi turistáktól, úgy jutott el Svédországba, hogy senki nem ellenőrizta a személyazonosságát. Svédországból Dániába, onnan Németországba, Németországból pedig Amszterdamba utazott. Utazásai közben levelet írt a Frettabladid nevű folyóiratnak, amiben azt írta, a rendőrök az eljárás során durván megsértették az emberi jogait. Ez tovább repítette a kriptobanditákat a népi hős-kategóriába, egyre többen szurkoltak nekik Izlandon.

Amszterdamban azonban újabb hibát követett el: találkozott Cukival és Haffival, és csináltak egy közös képet egy bevásárlóközpont előtt, amit Haffi ki is rakott az Instagramra #teamsindri taggel. Két órával később holland rendőrök letartóztatták Stefanssont, és 19 napig egy amszterdami börtönben ült.

A tárgyaláson két betörést ismert be, és a legkeményebb büntetést kapta: négy és fél évet. De vajon ebből mennyi járt azért, hogy megszökött a börtönből?

semennyi.

Az izlandi törvények elfogadják, hogy minden embernek joga van a szabadsághoz, így nem büntetnek meg senki azért, mert el akarja érni ezt. Stefansson vállalta az arcát, amikor bevonult a tárgyalásra, de a többiek sállal az arcuk előtt vonultak be. Haffi arcát egy Louis Vuitton sál fedte.

  • Karlsson beismerte, hogy betört az Advaniába, így két és fél évet kapott;
  • Öccse, a Lengyel 18 hónapot;
  • Haffi a Rózsaszín, Viktor a Cuki és Ivar Gylafson 15 és 20 hónap közötti szabadságvesztésre lett ítélve,
  • A bandának 116 332 dollárt kell visszafizetniük, hogy fedezzék az igazságszolgáltatás költségeit.

Azt viszont senki nem tudja, hol lehet az 550 lopott számítógép. A rendőrség szerint Stefansson kibérelt egy régi halfeldolgozó üzemet, lehet, hogy ott ketyegnek azóta is.

Talán a gépek azóta is mennek. Talán tudom hol vannak. Talán tudom, talán nem.

– kacérkodott Stefansson a Vanity Fair újságírójának. Amikor az azt kérdezte, hogy ha ő lenne Mr. X, mit gondolna a Nagy Bitcoin Melóról, Stefansson először kicsit megbotlott:

Egy mestermunka! Már ha én csináltam volna.

(Borítókép: Sigi Thor Stefansson /  Iceland police)