Ásót fogtak, hogy újra annyi magyar erdő legyen, mint az ipari forradalom előtt

A csípős szél és a mélyen felázott föld ellenére 30-40 önkéntes gyűlt össze a Szarvasgede és Csécse közötti egyhektáros földön, hogy őshonos fákkal ültessék be a régóta gondozatlan területet. Ha minden a tervek szerint alakul, néhány év múlva itt erdő lesz, méghozzá közösségi: ahelyett, hogy másokra várnának, néhányan összefogtak, hogy maguk erdősítsék újra az országot. Ez a szombati nógrádi ültetés a legelső kísérletük.

Kiszáradnak a facsemeték, ha sokáig mással foglalkozik!

 – dörrent rá az erdőmérnök vicceskedve az ültetni készülő polgármesterre, pedig Kovács Ottó Béla éppen arról beszélt nagy lelkesedéssel, hogy mennyire örül a kezdeményezésnek, az új erdővel előbb-utóbb új színfoltja lesz a látképnek a falu határában. Szarvasgede polgármestere arról mesélt, hogy a Szuha-patak mellett fekvő földterület olyan 600-800 évvel ezelőtt öntésterületű erdős rész volt, majd az 1900-as évek elejétől legelőnek használták. A nyolcvanas években vonták szántóművelés alá, a 90-es évek közepétől viszont egészen mostanáig egy hasznosítatlan, elvadult terület volt.

Mielőtt az ültetéshez visszatért volna, a nem egészen 400 fős nógrádi falu vezetője még kiemelte, hogy az alapítványtól olyan szakmai segítséget kaphatnak, amit egyébként csak nehezen tudnának megoldani. 

A civil szervezetek kezdeményezései mindig pozitívan értékelendők, ha környezetvédelemmel és az ifjúsággal foglalkoznak, de lehetne itt jó pár más célterületet is mondani 

– magyarázta Kovács Ottó Béla az Indexnek.

A szombati akciót a MyForest szervezte. Most 1250 facsemetét ültettek el, később ennél több kerül majd a helyszínre. Azokat már gépi ültetéssel fogják telepíteni, de mint a szervezők az ültetés Facebook-eseményénél írták, szeretnék átélni és átadni azt az élményt, hogy az erdő fáinak egy részét legalább a saját kezükkel ültetik el a résztvevők.

Erdősít a civil, erdősít az állam, még sincs elég fa

A MyForest nem az egyedüli civil szervezet, akik erdősítéssel foglalkozik. Látszólag szinte egymásra licitálnak az olyan kezdeményezések, mint a Bojár Iván Andráshoz kötődő 10 millió Fa, vagy egy másik civil projekt, a 100 millió új fát ültetünk.

Az állam is intenzíven törekszik az erdőgazdálkodás fejlesztésére, az állami erdőgazdaságok területeire telepítenek fákat nagy mennyiségben, és a gazdákat is ösztönzik erdőtelepítésre támogatásokkal. Az Agrárminisztérium Országfásítási Programot indított.

A meglévő erdők nagy részének az állapota romlik. Magyarország környezeti állapota ugyanis erősen kitett a klímaváltozás következményeinek. Az erdészeti szakemberek előrejelzései szerint a bükkösök vissza fognak szorulni, a fenyvesek teljesen eltűnhetnek, a Kiskunság pedig máris félsivatagossá vált az aszályosodás miatt. Az elfogadott Nemzeti Erdőtelepítési Program hivatalos célja, hogy 2050-re az ország az erdősültséget a jelenlegi 20,9 százalékról 27 százalékra növelje. Ehhez évente több mint 20 ezer hektár új erdőt kellene telepíteni, ehhez képest az Átlátszó szerint 2014 és 2017 között az állami erdőgazdaságokban alig több, mint 1000 hektárnyi új erdő telepítését kezdték meg. A civil szervezetek képességei és lehetőségei pedig még ettől is jóval elmaradnak. 

Mindenki, aki ebben részt vesz, az önkéntesen teszi

A MyForest közösségi erdők ötletgazdája Gayer Zoltán, akitől nem áll messze a cselekvő aktivizmus. Korábban is tevékenykedett már favédő mozgalmakban. A helyszínen Sywa Ágnessel, az alapítvány kurátorával mesélt nekünk a működésükről és a további projektekről. Elmondásuk szerint tavaly novemberben kezdték el megszervezni a MyForestet, az ültetést megelőző munkát főleg a közösségszervezés tette ki, és persze földterületekre is szükség volt az erdősítéshez.

A támogatóktól befolyt összegből az erdősítést és az alapítvány költségeit finanszírozzák. Ebben a konstrukcióban a felajánlott föld az eredeti tulajdonos birtokában marad – legyen az önkormányzat vagy magánszemély –, azonban szerződést kötnek vele, amiben a felajánló vállalja, hogy az alapítvány segítségével fenntartja az erdőt. Így az is garantált, hogy a beültetett területek örökerdők maradjanak, és ne kezdődjön rajtuk gazdasági kitermelés.

Gayer arról is beszélt, hogy a tervezett költségvetésük miatt már a projekt elindulása előtt is érték kritikák az alapítványt, többek között a Figyelő támadta őket „Jövedelmező a klíma-biznisz” címen, megkérdőjelezve, hogy valóban non-profit tevékenységről van-e szó. Volt aki azt kifogásolta, hogy ha 35 forint egy csemete, akkor miért kérnek érte 310 forintot a támogatóktól.

A csemete valóban 35 forintba kerül, de a fenntartást, a kerítést, és az ügyvédnek a szerződéseket is ki kell fizetni 

– magyarázta a költségvetés összetételét.

Az alapítvány eddig 35-40 hektárnyi földfelajánlást kapott. Ebben van 0,3 hektáros és 22 hektáros is. A MyForest három tagja is vásárolt egy 2 hektáros területet az alapítvány létrejötte előtt, saját tőkéből. A fásítást eredetileg ezen akarták elkezdeni, de az elhúzódó papírozások miatt ez későbbre marad. A szarvasgedei önkormányzattal megvalósult együttműködés részeként viszont az önkormányzat is felajánlott egy 2 hektáros földet, szintén a falu határában.

Az erdő jórészt kocsányos tölgyekből áll majd, de a csemeték között van vadkörte és vadcseresznye, korai juhar, magyar kőris és zselnyicemeggy is. A szakmai segítséget Bartucz Ferenc erdészeti szakirányító adta, aki arról beszélt nekünk, hogy komoly tervezés előz meg egy ilyen erdősítést. Első körben egy erdészeti termőhely-feltárást végeztek, azaz megvizsgálták a talaj minőségét és összetételét. Ez ugyanis nagymértékben befolyásolja, hogy milyen fafajok kerülhetnek a területre. Ezeket a fákat aztán 10-15 évig fogják gondozni, nagyjából ennyi idő után záródnak össze, és igényelnek kevesebb törődést. Az első néhány évben azonban kifejezetten sok odafigyelésre van szükség. A szakember elmondása szerint ebben az időszakban a cserebogárpajortól a pockon át, egészen a vaddisznóig rengeteg élőlény tehet kárt az állományban, nem beszélve a gombás és bakteriális fertőzésekről. Hogy az állatok okozta károkat megelőzzék, a kezdeti időszakban be is kerítik a frissen ültetett erdőt. Így néhány évvel később a vadak is megtalálhatják az élőhelyüket benne.

Bár helyiek is voltak az ültetésen, az önkéntesek többsége távolabbról érkezett. Tamás Tiszaújvárosból jött az ültetésre, ő már korábban is segített az alapítványnak, ő készítette például a honlapjukat. Azt mondta, hogy elkötelezett a klímavédelem felé, de most leginkább azért jött el, mert találkozni akart a résztvevőkkel, akiket idáig személyesen nem ismert. Georgina és Brigi, akik budapestiek, szintén régóta érdeklődnek a környezeti kérdések iránt. Ők főként az egyre több megművelt terület miatt csatlakoztak a projekthez, és azt remélik, hogy a térség állatvilágán is segíthetnek ezzel.

Egyetlen hektár új erdő persze önmagában keveset jelent: mint Gayer Zoltán mondta a szarvasgedei ültetésükön, már leültek 8-10 civil szervezettel tárgyalni, és országszerte keresik az együttműködés lehetőségét önkormányzatokkal is.

Sywa Ágnes a kitűzött céljaikkal kapcsolatban azt mondta,  megpróbálják megduplázni az ország erdős területeinek mennyiségét. Persze, mint Gayer gyorsan hozzátette, ezt nem ők egyedül fogják megoldani, de azért is csinálják ezt az egészet, hogy minél többen kezdjenek el hasonló dolgokba fogni, ahelyett, hogy másokra várakoznának.