Önmagunkat követhetjük a Telenorral

Aki megirigyelte a vállalatok által használt flottakövető megoldásokat, hamarosan a Telenortól magának is szerezhet ilyen eszközt Drivey néven. Csak fel kell csatlakoztatni a jármű ODB-portjára,  és máris láthatóvá válik, hogy hol van az autónk, ami idegen helyen parkolásnál még jól jöhet, valamint a vezetési szokásainkat is nyomon követhetjük, például hogy végrehajtottunk-e nagyobb gyorsítást, vagy kíméljük az autót.

Magát a kütyüt ingyen adják oda, az egyszerűbb 2G-s változata egy éves hűségnyilatkozattal havi 1600 forintba kerül, míg a 4G-s verzió havi 3200 forint, ebben viszont nemcsak nyomkövetési funkció van, hanem jár hozzá egy 5 GB-os adatcsomag is, amelyet az eszköz által létrehozott wifi-hotspottal tudunk igénybe venni. Ha elfogy a keret, ugyanúgy adatjeggyel lehet további gigabájtokat venni, mint a mobilos előfizetéseknél.

Ezt a megoldást legfeljebb családoknak és kkv-knak javasolják, mert a Drivey-hoz tartozó appban a nyomon követés 10 autón túl átláthatatlanná válik. Persze nem is akar a Telenor versenyezni az olyan nagyobb flottakövető cégekkel, mint a WebEye, amely ezernyi kamionra és teherautóra szerel hasonló megoldásokat, jóval komolyabb adminisztrációs rendszerrel.

A Drivey mobilos alkalmazásában kiemelt helyet kap az Autóklub gyors segélyhívója, illetve a Sárga Angyal appjának a letöltésére is felhívják a figyelmet. A közel százhúsz éves Magyar Autóklub ma már nemcsak telefonról hívható ki az autóhoz, ha valami gond van, nekik is van alkalmazásuk, hogy a több tízezer klubtagjuk pillanatok alatt tudjon segítséget kérni. Az app a kiszállási idő csökkentését segíti, hiszen így automatikusan le tudják kérni az elakadt autó földrajzi helyzetét, és nem úgy kell elmagyarázni a diszpécsernek, hogy „az M1-esen annál a nagy susnyásnál állunk a Bábolna pihenő után”. A szerelők már tavasz óta appban kapják a diszpécserektől a megbízásokat, és nyáron teljesen automatizálták a rendszert. Nagyjából úgy működik, mint amikor appból taxit hívunk.

A saját vezetési stílusunk és az autó állapotának ismerete is egy lépés az autók okosításában, amelyben az önjáró autók megjelenése lesz a cél. Ettől viszont még jó messze vagyunk – mondta el a sajtótájékoztatón Gáspár Péter, a SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Laboratóriumának vezetője. Mint kifejtette,

Egy kereszteződésben például nemcsak az időt kell figyelembe venni, hogy melyik jármű mikor ér oda, és milyen irányban fog továbbhaladni, hanem még a megkülönböztető jelzést is, vagy ha az egyik autó egy hatalmas rakománnyal érkező, tehát lassabban fékező hosszabb kamion. Elképesztően sokféle speciális eset van, gyalogosok mászkálnak az úttesten vagy mellette, kerékpáros halad rajta, és előfordulnak olyan egyedi, összetett szituációk, amit még az emberi sofőrök is többé-kevésbé improvizálással kezelnek.

A SZTAKI szenzorfúziós kutatásokkal foglalkozik, amelyeknek az a céljuk, hogy a járműveken több szenzor adatait tudják kezelni, mindegyiknek a legjobb tulajdonságát kiemelve. A szenzorokat működés közben hihetőségvizsgálatnak is alávetik, mert ha nem megbízható egy adat, azt inkább nem is használják – ezért is van olyan sokféle érzékelő, kamera, radar és lézeres szkenner az önjáró autókon. A rendszereknek annyira hibatűrőnek kell lenniük, hogy akkor is működjenek, és rendben lefussanak a számítógépes algoritmusok, ha kiesik egy szenzor – mondta Gáspár Péter.