Vilma
-4 °C
-1 °C
Index - In English In English Eng

Kilenc kritikus ponton már túl van a klímaváltozás

DSC 2209
2019.12.03. 15:21

A klímaváltozás kritikusnak tartott fordulópontjainak több mint a fele már bekövetkezett – közölte az Exeteri Egyetem. A klímaváltozás kritikus pontjait (angolul tipping point, turning point) húsz évvel ezelőtt határozta meg a Éghajlat‑változási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC), megjelölve azokat a kulcsfontosságú jelenségeket, amik ha együttesen bekövetkeznek, akkor a Föld klímája eléri a globális éghajlati fordulópontot, amely után már nem lehet megállítani a globális felmelegedést.

Vezető klímakutatók egy csoportja szerint az olyan jelenleg is zajló, visszafordíthatatlannak látszó változások, mint az amazóniai őserdők eltűnése és a grönlandi és az antarktiszi jégmezők zsugorodása, a korábban jósoltaknál sokkal gyorsabban történnek, és beláthatatlan következményekkel járnak. A globális felmelegedés hatására mostanra elért kritikus klímaváltozási pontok sokkal jobban összefüggenek egymással, mint azt eddig gondolták, és eldőlő dominókként viselkedve az emberi civilizációt fenyegetik – fogalmaz az egyetemi közlemény.

A tudósok a Nature tudományos folyóiratban tették közzé kiáltványszerű megállapításaikat "Climate tipping points — too risky to bet against" címmel, azonnali cselekvése szólítva föl az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében, arra figyelmeztetve, hogy ellenkező esetben a fölforrósodó Föld egyre kevésbé lesz lakható.

A klímakutatók szerint a következő kilenc területen már elérte a Föld a klímaváltozási fordulópontot:

  1. északi-sarki tengerek jege,
  2. grönlandi jégmező,
  3. boreális erdők,
  4. permafroszt,
  5. Atlanti-óceán meridionális áramlása,
  6. Amazónia esőerdői,
  7. melegtengeri korallzátonyok,
  8. nyugat-antarktiszi jégmező,
  9. kelet-antarktiszi jégmező.
Fotó: Lenton et al / Nature

A tanulmány szerint a fordulópontok a korábban becsültekhez képest sokkal nagyobb kockázatot jelentenek, és sokkal gyorsabb cselekvésre van szükség ahhoz, hogy hatásukat valamilyen szinten enyhíteni lehessen. Tekintettel arra, hogy a fosszilis üzemanyagok használata 2050 előtt nemigen szűnik meg, és hogy az átlaghőmérséklet máris 1,1 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, a globális fölmelegedés várhatóan már 2040-re meghaladja az IPCC által meghatározott 1,5 Celsius-fokos globális éghajlati fordulópontot. A kutatók szerint ez önmagában vészhelyzetet jelent.

A klímatudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha összeomlik a grönlandi, a nyugat-antarktiszi és a kelet-antarktiszi jégmező, akkor tíz méterrel meg fog emelkedni a tengerek szintje, és ez visszafordíthatatlan változást jelentene. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának azonnali mérséklése lassíthatja ezt a folyamatot, amivel időt nyerhetnek és magasabban lévő területekre költözhetnek a tengerek mellett élő, part menti közösségek.

Ráadásul önmagában nem elegendő az emberi eredetű üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése: az őserdők pusztulása, a permafroszt felolvadása ugyancsak növeli a légkörben ezen gázok arányát. Ebből is látható, hogy a fordulópontok összekapcsolódva vezethetnek a drámai végkifejlethez, akár 3 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedéshez, és

a kutatók attól tartanak, hogy az egymással összefüggő események láncolata már át is lépte azt a határt, ahonnan még lett volna visszaút.

A helyzet romlásának tempóját látva a kutatók szerint egy dolgot azonnal meg kell tenni, hogy hatással lehessen az ember a helyzetre: radikálisan és globálisan csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását.

(Borítókép: Bődey János/Index)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.